Elég bizarr dolgok történtek a vasárnapi időközi választásokon – hírek hétfőn

Vasárnap nem csak a bukaresti főpolgármestert választották meg, hanem több településen is időközi helyi választásokat tartottak.

A választási nap egyik fura jelensége a bukaresti főpolgármester-választáshoz kapcsolódik. A szavazatszámlálás után kiderült, hogy a választást Ciprian Ciucu (PNL) nyerte, a második helyen az AUR által is támogatott független Anca Alexandrescu végzett, a harmadik pedig Daniel Băluță (PSD) lett.

Csakhogy ezt a sorrendet egyetlen közvélemény-kutatónak sem sikerült előrevetítenie a szavazás előtt készített felméréseikben. A bukaresti választás előtt hét különböző közvélemény-kutatás is készült a szavazási preferenciákról, de vagy a PSD jelöltjét hozták ki győztesként, vagy Alexandrescu és Ciucu támogatottságával sikerült mellélőniük.

Remus Ștefureac, az INSCOP Research vezetője szerint a felmérések többsége túlértékelte Daniel Băluță eredményét, aminek az lehet az egyetlen oka, hogy sokan azok közül, akik a PSD-s jelöltet nevezték meg kedvencükként, a választás napján nem mentek el szavazni.

Cristian Hrițuc politikai elemző azonban egyenesen azt állítja, hogy Băluță túlértékelése a felmérésekben tudatos választási manipuláció.

De vannak még további bizarr helyzetek is a vasárnapi választásokon. A Dolj megyei Sopot községben egy olyan jelölt nyerte a polgármester-választást a PSD színeiben, aki fél évvel ezelőtt, az időközi választásokon a PNL jelöltje volt. Costinel Busduceanut májusban polgármesterré választották, de összeférhetetlenségi helyzete miatt nem kezdhette el a mandátumát. Az összeférhetetlenséget éppen a PSD jelezte – most Busduceanu a szociáldemokraták jelöltje lett, a PSD pedig büszke is a győzelmére.

Érdekes helyzet állt elő a Botoșani megyei Mihai Eminescu községben is, ahol a polgármesteri tisztség húsz év után is a családban maradt. A községben az időközi polgármester-választást Andreea-Cristina Alecu Gireadă nyerte, miután a korábbi polgármester – az apja – lemondott korrupció miatt. Az apa több polgármesteri mandátumot is kitöltött – hol a PSD, hol a PNL színeiben –, majd 2012-ben parlamenti képviselő lett. A községben ezután nyolc évig a felesége volt a polgármester.

A Marosvásárhely melletti vidrátszegi nemzetközi repülőtér egy ideig a megszűnés határán billegett mégpedig a járatok hiánya miatt. A reptér vezetése ugyanis hiába próbált különböző légitársaságokkal tárgyalni, egyiknek sem akarózott Vásárhelyről és Vásárhelyre repülni.

A reptéren jelenleg egyetlen járat működik, a Wizz Air budapesti járata, amely naponta ingázik a magyar főváros és Marosvásárhely között. A magyar légitársaság azonban hétfőn bejelentette, hogy ismét megnyitja marosvásárhelyi bázisát és egy sor európai várost tesz elérhetővé járataival.

Kilenc új járatról van szó, amelyek 2026. március 29-től kezdenek működni. A tavasztól Marosvásárhelyről induló – és oda érkező – Wizz Air járatok listája: Brüsszel Charleroi (Belgium), Larnaca (Ciprus), Párizs Beauvais (Franciaország), Dortmund és Memmingen (Németország), Milánó Bergamo és Róma Fiumicino (Olaszország), Bázel (Svájc) és London Luton (Nagy-Britannia).

Ezekre a járatokra máris lehet jegyet foglalni a cég online felületén, akár 79 lejért.

Radó András, a Wizz Air kommunikációs igazgatója emlékeztetett, hogy közel húsz évvel ezelőtt, 2006-ban épp a marosvásárhelyi reptér volt az első légikikötő, ahol a magyar légitársaság elkezdte romániai működését és innen indította első járatát.

A Wizz Air jelenleg 14 romániai reptéren van jelen 219 járattal, amelyek 27 országba, 82 reptérre repülnek.

A bukaresti média politikai forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy a szociáldemokraták megint kilátásba helyezték, hogy kilépnek a kormányból. Ez a lehetőség az elmúlt hónapokban többször is felmerült, főleg a liberális Ilie Bolojan vezette kormány megszorító intézkedései miatt, de Sorin Grindeanuék fenyegetőzése eddig megmaradt a nyilatkozatok, a politikai manőverezés és a koalíción belüli érdekérvényesítés szintjén.

A mostani kilépési kedvet – úgy tűnik – a PSD bukaresti főpolgármester-jelöltjének gyenge eredménye szította fel, Daniel Băluță ugyanis csak a harmadik lett, miután a kampányban favoritként tekintettek, rá a szociáldemokraták.

Az idézett források szerint a PSD-ben egyre erősödik az az álláspont, hogy az emberek inkább az ellenzék üzeneteire fogékonyak, a szociáldemokrata alakulatnak pedig újra kell értelmeznie a politikai stratégiáját.

A PSD-nek nem tetszik az USR jelenléte a kormánykoalícióban, ezért két forgatókönyvet elemeznek: vagy ők lépnek ki a kormánykoalícióból, vagy az USR távozik onnan. Marcel Ciolacu volt PSD-elnök, akit most a Buzău megyei tanács elnökének választottak, már vasárnap arról beszélt, hogy a PSD-nek mérlegelnie kell, hogy maradjon-e kormányon. Aztán Sorin Grindeanu pártelnök is arról beszélt, hogy a koalícióban érzékelhető eltérések vannak a PSD és az USR elképzelései között. Ráadásul az USR is gyengén szerepelt a vasárnapi időközi helyhatósági választásokon, ami szintén nem tetszik a PSD-nek.

Az idézett források szerint a szociáldemokraták USR-ellenes álláspontját az RMDSZ és a PNL egy jelentős része is támogatja, szerintük az USR kikerülése a koalícióból stabilizálhatná a kormány működését.

A PSD vezetősége kedden ülésezik, a tanácskozáson döntés születhet az ügyben.