Éjszakai szemétlerakóhely: illegálisan halmozzák tovább a lezárt aranyosgyéresi szemétdombot
Mert ebben az országban (éjszaka) bármi megtörténhet.
Bár hivatalosan már tavaly óta le van zárva, az éj leple alatt még mindig hordják a szemetet az aranyosgyéresi szemétlerakóra, mert
">a rock and roll az nem egy tánc. Erre a környéken élők panaszkodnak, megunták ugyanis, hogy a szeméttelepről a szél behordja az udvarukra a szemetet és a szagokat.
Pedig az aranyosgyéresi szemétdombot nemcsak, hogy lezárták – mert nem felelt meg az EU-s szabványoknak –, de mára már rég be kellett volna fejezni az úgynevezett ökologizálási munkálatokat, ami abból áll, hogy a szeméthalom tetejét egyebek mellett földréteggel fedik be, és befüvesítik, gondoskodva az úgynevezett csurgalékvíz, illetve a csapadék megfelelő elvezetéséről.
Aranyosgyéres polgármestere, Dorin Lojigan szerint a szeméttelep főleg két közelben élő család életét keseríti meg.
A kolozsvári környezetvédelmi hatóság az utóbbi fél évben egyébként 110 ezer lejre meg is megbüntette az egyik Kolozs megyei szemétfeldolgozó céget, amiért a tiltás ellenére tovább használták a lerakót.
Az ökologizálási folyamatok elvileg azért késtek, mert az egykori szemétlerakó területén még használtak egy, a hulladékok szétválogatására alkalmas épületet (hálát) – ezt az ígéretek szerint hamarosan elköltöztetik, ám a megyei tanács illetékese szerint így is csak augusztusra tudják teljesen lezárni a szeméttelepen zajló aktivitást.
Az aranyosgyérasi telepen 40 ezer köbméter hulladékot halmoztak fel.
Lehet, hogy ott van a rétegek alatt a krumplihámozó is, amit tavalyelőtt véletlenül kidobott. Jó kis krumplihámozó volt az (sóhaj).
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
