// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egy ortodox főpap szerint Iohannis a legfőbb vétkes, mert megátkozta az ortodoxokat

// HIRDETÉS

Persze az ortodox húsvétra szóló, azóta visszavont kijárási enyhítésről van szó.

És már meg is találták, ki okolható a leginkább a botrányért, amely annak kapcsán tört ki, hogy Marcel Vela belügyminiszter megállapodást kötött a román ortodox egyházzal arról, hogy az ortodox húsvét idejére enyhítik a kijárási korlátozást – persze csakis az ortodox hívek számára, hogy a templomok előtt átvehessék a szentelt pászkát, a rendőröket pedig azzal bízták volna meg, hogy széthordják a jeruzsálemi szentelt lángot.

Teodosie konstancai ortodox érsek egy magafajta főpaphoz méltó, kérlelhetetlen magabiztossággal jelentette ki, hogy Klaus Iohannis államfő okolható az azóta visszavont megállapodás körüli felfordulásért.

Hogy miért?

Azért, mert az elnök a megállapodás tényéről értesülve szerdán délben a paktum visszavonására szólította fel a kormányt, a polgárokat pedig arra intette: maradjon mindenki otthon, különben a húsvét után temetések lesznek.

Mármost Teodosie Őszentsége szerint ezzel Iohannis egyfajta átkot mondott az ortodoxokra, amivel pánikot keltett a hívek körében a kijárási tilalom enyhítése keltette öröm után.

Az érsek szerint a keresztények elhanyagolva és elhagyatva érzik magukat.

Egyben történelmi példával állt elő: szerinte a 19. században is volt járvány, ám a feltámadás után egy héttel már egyetlen halott sem volt, a pestis elmúlt, miután kivitték az utcákra Szent Demeter ereklyéit.

Szerinte a keresztények támadásként élik meg Iohannis kijelentését, egyben felszólította az államfőt és persze mindenkit, hogy ne tegyen olyan kijelentéseket, amelyek átokként értelmezhetők, mert az emberek odafentről védelmet várnak, nem átkokat.

„Románia minden királya ortodoxként érzett. Ők azért küzdöttek, hogy ne sértsék meg az ortodoxiát” – dobta le az atombombát az érsek, arra utalva, hogy Románia királyai német származásúak voltak, de nem mentek neki az ortodox egyháznak.

Mit lehet erre mondani? Abban mindenképpen egyetértünk az érsekkel, hogy nem árt, ha az ember odafigyel, és jól meggondolja, miket mond a nyilvánosság előtt.

Főleg világjárvány idején.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS