// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Diszkrimináció-e a beoltottaknak tett engedmény? Igen, de nem. És még ennél is bonyolultabb a helyzet…

// HIRDETÉS

A diszkriminációellenes tanács elnöke szerint is fogas a kérdés, de nem beszélhetünk élből diszkriminációról.

Mindenképpen közvitára kell bocsátani, és a különféle területek szakértőinek bevonásával kell megvitatni a beoltott polgárok számára tett engedményekről (például, hogy ők szabadon járhatnak étterembe, színházba stb.) szóló terveket, hiszen ezek emberi jogi kérdéseket vethetnek fel,

nem jelenthető azonban ki élből, hogy ezek diszkriminációnak minősülnek.

Ezt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke mondta az RFI Romániának.

A kérdés igen komplex, hiszen alapvetően két embercsoport – a beoltott, és a be nem oltott lakosok – érdekellentétét kell valahogy jogilag orvosolni, így a probléma sokféleképpen megközelíthető. A szakember szerint a fő kérdés az, hogy a tavaly májusban elfogadott 55-ös számú törvény – amely a világjárvány kezelésére ad felhatalmazást a hatóságoknak – kínál-e elegendő jogi keretet az új intézkedések bevezetéséhez.

Ilyen szempontból viszonylag egyszerű a képlet (de ehhez az egészségügyi szakértők határozott állásfoglalása szükséges): a fertőzés, fertőzőképesség szempontjából különböznek-e a beoltottak és a be nem oltottak.

Ha igen, akkor nem beszélhetünk diszkriminációról.

Adódik a következő hipotetikus eset: vajon diszkriminációnak minősül-e az, ha valaki, aki visszautasítja az oltást, holott lenne lehetősége az immunizálódásra, nem mehet be az étterembe megnézni a Hamletet, esetleg a színházba megenni az omlettet (vagy fordítva).

Asztalos válasza: elsőre nem tűnik diszkriminációnak.

Mégpedig azért nem, mert már bőven van lehetősége bárkinek az oltakozásra, nem úgy mint néhány hónapja, amikor a vakcinák száma és a lehetőségek korlátozottak voltak.

Bár az oltás nem kötelező, választhatom a különutasságot, tisztában kell lennem azonban vele, hogy

ezzel magam is veszélyeztetem azon embertársaimat, akik koruknál fogva nem kaphatnak oltást vagy akiknek bizonyos okból ellenjavallott a vakcina.

Szóval a kérdés éppen ennyire összetett, Asztalos szerint így számos peres esetre is számíthatunk majd, amikor a bíróság fogja eldönteni, hogy az adott esetben diszkrimináció volt-e, hogy egy be nem oltott személy nem ehette meg a Hamletet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS