// 2024. november 30., szombat // András, Andor
Románia

Diktatórikus ünneptörvény

// HIRDETÉS

Mérsékelten jogállam-kompatibilis Mircea Duşa román védelmi miniszter törvénye, amellyel kötelezni kívánja a településeket december 1. megünneplésére.

Keresztülvitte akaratát Mircea Duşa, a Hargita megyében képviselői mandátumot szerzett román védelmi miniszter, és sikerült megszavaztatnia a parlamentben azt a törvényt, amely nem csupán kötelező módon megszabja, hogyan kell a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban megünnepelni a román nemzeti ünneppé előléptetett december elsejét, de még arra is kötelezi az önkormányzatokat, hogy utcát nevezzenek el az eseményről.

A tervezet egyértelműen arra irányul, hogy azon, zömmel magyarlakta településeken – konkrétan a Székelyföldön -, ahol még nincs ilyen utca, kikényszerítse az elnevezést. Másrészt ugyancsak erőszakosan ünneplésre akarja bírni a magyarokat.

Előfordulhat, hogy a jogszabály nyomán valóban minden városban lesz ezentúl december elseje utca, és önkormányzat által szervezett ünnepség, azonban a felszín alatt igazából egy dolgot old meg hatékonyan: hogy a magyar és román közösség közötti, amúgy sem túl jó viszony még jobban megromoljon.

A magyar közösség már eleve úgy tekint az 1990-ben nemzeti ünneppé nyilvánított napra, hogy az ellene szól. Hiszen értelemszerűen a magyar közösség számára nem lehet ünnepelni való egy olyan eseményen, amelyen a megkérdezése nélkül, mások a hazája szétszakítása mellett foglaltak állást.

Az 1990 óta regnáló mindenkori román kormányok részéről az évforduló megünneplése olyan külsőségekkel és retorikával járt, amely alapján a román állampolgárok egy jelentős, 1,5 milliós csoportja joggal érezhette úgy, hogy kirekesztik az egyenlő jogokkal rendelkező polgárok sorából, hiszen az állam olyan napot ül meg hivatalos ünnepként, amely számára negatív konnotációkat hordoz.

A védelmi miniszter szerencsétlen, soviniszta indíttatású törvényjavaslata csak még tovább ront a helyzeten. Józan ésszel végiggondolva ugyanis világos: az ünneplés kötelezővé tételétől a magyarok számára nem csupán az ünnep válik még ellenszenvesebbé, de a románok is, hiszen ez az egész semmi egyebet nem céloz, csak a magyar közösség megalázását.

Ahelyett, hogy a kormány illetékesei azon dolgoznának, hogy sikerüljön csökkenteni a magyarok és a románok kötött az elmúlt években zömmel a román fél hibájából megnövekedett feszültséget, és például mérlegeljék, hogy új, minden állampolgár számára elfogadható nemzeti ünnepet találjanak, ilyen törvényekkel próbálják elérni egyrészt azt, hogy a magyarok még rosszabbul érezzék magukat, másrészt azt, hogy a valódi, gazdasági és szociális problémák megoldása helyett ilyen szélsőségesen nacionalista gesztusokkal tereljék el a figyelmet a valós problémákról.

A nagyobbik kormánypárt politikusának arrogáns, diktatórikus törvénye ellen természetesen minden lehetséges eszközzel, minden romániai és külföldi fórumon fel kell lépni. Egy magát jogállamnak tartó országban ugyanis olyan jogszabálynak, amely azt szabja meg a helyi közösségek számára, miről kötelesek utcát elnevezni, kötelező ünneplést ír elő, és egyértelműen egy nemzeti kisebbségi közösség ellen irányul, nincs helye.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS