// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

Deadline, avagy a halott vonal életre kel

// HIRDETÉS

Ha a magyarok Mohácsnál úgy bántak volna a karddal, ahogy Könczey Elemér a vitriolos pennával, másképp alakult volna a sorsuk. Nem tudni, hogy, de másképp.

2015. augusztus 15., délután öt óra. Dögmeleg. És a hatodik Kolozsvári Magyar Napok első kulturális rendezvényére kongattak a Bánffy-palotában. Odakint az udvaron, a kellemesebb hőségben javában zajlott a Kultivál ifjúsági fesztivál. Odabent, a dunsztban, Könczey Elemér Deadline című karikatúra-kiállításának megnyitójára került sor.

A megnyitó beszédek sorát Lucian-Nastasă Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója kezdte, egy igen pikáns poénnal.

 

Őszintén bevallotta ugyanis, hogy az utóbbi időben sokkal több időt töltött Könczey Elemérrel, mint a feleségével. Legalábbis éjszakánként. A közönség elgondolkodhatott azon is, hogy kinek a feleségéről van szó: az igazgatóéról, vagy Könczey mesteréről. László Noémi hűen fordította román nyelvre a viccet követő méltató szavakat is.

Az igazgató úr után Demény Péter, a kiállítás meghívóján álló minősítés szerint hotline költő elismételte az éjszakás-feleséges viccet, majd ő is kedves szavakkal méltatta a művészt.  Végül Laczkó Vass Róbert verset szavalt, románul és magyarul.

A termekben kiállított színes munkákon a vak is látta, kinek a stílusjegyeit viselik magukon. Könczey Elemér valóban brandet faragott önmagából, a karikatúrák görbe tükrén át. És nem homályosan. Biztos kézzel húzza be a nézőt a karikatúra egy másodperces orgazmus-szerű világába. Elkap, megforgat, és máris durran a néző agyában a poén. És tökéletesen mindegy, hogy éppen miről van szó: gazdaságról, politikáról, magyarságtudatról, Európai Unióról, székelységről, társadalmi üzemzavarokról. A szerző görbe pennája minden alkalommal halálpontosan célba talál. A vitriol azonban, amelybe pennáját mártja, nem gyilkos: az emberszeretet szelíd vizében van feloldva. Úgylehet, azért, mert a szerző nem golyó által akar üdvözülni, mint a Charlie Hebdo karikaturistái.

A remek kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt megtekinthető.

És akkor néhány fotó a megnyitóról.

 

Mindenki az asztalokon heverő Könczey-legyezőkre vetette magát a hőségben

 

A közönség soraiban: alkotók!

 

Könczey-legyezők és gyönyörű hölgyek

 

A személyes kedvencünk ezen a tárlaton

 

A közönség soraiban: igazgatók! Oké, és megint a legyezők.

 

Fotók: Szántai János 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS