De most komolyan: mit is kell ünnepelni egy olyan országban, amely hamarosan úgyis kiürül?

A „borús kilátások” megfogalmazás még mindig derűs, rózsaszín jövőképet ír le ahhoz képest, ami akkor jöhet, ha beigazolódik az a felmérés, amely szerint a fiatalok gyakorlatilag testületileg maguk mögött kívánják hagyni Romániát, annyira kilátástalannak tartják az ország helyzetét.

A D&D Research közvélemény-kutató Pro Tv kereskedelmi csatorna által idézett felmérése szerint az összes megkérdezett 63 százaléka gondolt már arra, hogy elhagyja az országot, és máshol próbáljon szerencsét.

Jóval nagyobb ez az arány a 18 és 24 év közötti fiatalok körében: náluk már 75 százalék válaszolt úgy, hogy szívesen a nyakába venné a világot.

Nem sokkal jobb a helyzet a 25 és 34 év közöttiek körében sem: itt 58 százalék gondolt már arra, hogy emigrálna.

A szociológusok máris kongatják a vészharangot: a jelenség eredményeivel a következő tíz évben szembesülünk majd, amikor a fiatal generációk már nem lesznek itt, és nem lesz, aki a munka után járó adók és járulékok révén fenntartsa az államkasszát.

Dan Petre szociológus a csatornának elmondta: ez az ügy már veszett fejsze nyele, nincs olyan opció, hogy a távozni akarókat otthon tartsa a kormány. Ezért inkább annak a stratégiáját kéne kidolgozni, hogyan lehet majd hazacsábítani azokat, akik már elmentek külföldre, mivel ott jobban tudnak boldogulni.

Azt is megjegyezte, hogy

Románia legkeresettebb exportcikkét jelenleg maguk az emberek jelentik.

Mindazonáltal a kincstári optimizmus még megvan a polgárokban: a válaszadók 62 százaléka mondta azt, hogy szerinte gyerekeinek lesz jövője az országban.

Ez az arány ugyanakkor Bukarestben alacsonyabb: csupán 51 százalékos.

Az okok persze többrétűek, de arra is megpróbáltak fényt deríteni, mit rühellnek az emberek a legjobban Romániában. Nos, az első helyen a politika és a politikusok végeztek. Ami a kormány és az ellenzék elmúlt években nyújtott tevékenységét elnézve tulajdonképpen a legkevésbé sem meglepő.

A BestJobs felmérése szerint ha Románia nem ország, hanem cég lenne (most tekintsünk el az azon való poénkodástól, hogy ettől függetlenül valóban igazi ország-e vagy sem),

csupán a megkérdezettek 32 százaléka küldené el az önéletrajzát, hogy valamilyen vezető pozíciót megcsíphessen.

42 százalék talán jelentkezne, 26 százaléknak viszont esze ágában sincs bármilyen tisztséget vállalni a Románia Zrt.-nél.

Az érdeklődők 5 százaléka elnök lenne, 12 százalék vezérigazgató (azaz miniszterelnök), 3 százalék menedzserasszisztens (a képviselőház elnöke), 5,6 százalék pénzügyi igazgató (azaz pénzügyminiszter), 7,2 százalék operatív igazgató (vagyis gazdasági miniszter), 7,5 százalék pedig a jogi osztályt vezetné (azaz az igazságügyi tárcát).

• 2017 - 411 000

• 2016 - 328 000

• 2015 - 232 000

• 2014 - 175 000

• 2013 - 137 000