// 2025. május 15., csütörtök // Zsófia, Szonja

Darabjaira hulló középkori templomok és magyar közösségek a Mezőségen

// HIRDETÉS

A szenzációs Giotto-másolattal a világsajtó homlokterébe került Kiszsolna. Rengeteg mezőségi templom vár még hasonló csodára.

A roskadozó kiszsolnai evangélikus templomban nemrég felfedezett Giotto-másolat rövid ideig ráirányította a figyelmet a szórványmagyarság, illetve a szászok által Erdély-szerte hátrahagyott építészeti örökség kérdésére. A szenzáció azonban múlékony:  bár a világsajtót is körbejárta a nagyszerű felfedezés, és az elszánt műemlékvédők közbenjárásának köszönhetően úgy tűnik, hogy sikerül megmenteni a pusztulástól az építményt, az alapprobléma változatlanul megmaradt. Hiszen

rengeteg olyan, a kiszsolnai templomhoz hasonló, kivételes művészettörténeti értékkel bíró szakrális építmény van még, mely beavatkozásra vár,

különösen a Mezőségen.

A kiszsolnai templom esetében is a tettek mezejére lépő, magyarországi székhelyű Möller István Alapítvány kutatói kiemelten foglalkoznak a mezőségi templomok elemzésével és közép-európai kontextusba való elhelyezésével. Több program és kutatás mellett például egy – online is elérhető – ismeretterjesztő füzetben sorakoztatták fel a Mezőség középkori templomait, az elmúlt hétvégén pedig Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén szerveztek egy műhelytalálkozót kifejezetten a Mezőségre helyezve a hangsúlyt.

A műhelytalálkozó résztvevői (Fotók: Mészáros Tímea)

A találkozó előadói között volt művészettörténész, építész, néprajzkutató, területfejlesztési szakember, műemlékvédelmi szakmérnök, restaurátor, szórványkutató és szociográfus, így az összes fontos nézőpontból ráláthattunk a Mezőség kérdésére.

Mintegy keretet szabva a műhelytalálkozónak, a Mezőség tájairól, kultúrájáról és jelenéről Keszeg Vilmos (BBTE) és Vetési László (Erdélyi Református Egyházkerület) értekezett. Hegyi Géza a középkori Mezőség birtokviszonyait ismertette, míg Kondra Laura és Deák Attila a Középkori templomok útja – azaz egy Kárpát-medencei örökségturisztikai hálózat – kiépítéséről beszéltek. Az egyes mezőségi templomok állapotával több előadás is foglalkozott: Szakács Béla Zsolt (PPKE) a bonchidai, Furu Árpád (Magyar Unitárius Egyház) a magyarszováti, Szőke Balázs (Gödöllői Városi Múzeum) az aranyosmórici, Kollár Tibor (Möller István Alapítvány) a kiszsolnai templomokról értekezett, Kiss Lóránd több általa restaurált mezőségi istenházán végzett kutatómunka részeredményeit ismertette.

A Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék mezsgyéjén fekvő tájegység több szempontból is figyelemre méltó, derült ki az előadásokból. A szórványosodás hosszú évtizedek, sőt évszázadok óta szorongást, az értékvesztéstől és átrendeződéstől való félelmet jelent az itt élő magyar közösségeknek.

A mezőségi templomok sorsa  arra mutat rá, hogy mi történik az egykoron főleg magyarok és szászok által lakott települések épített örökségével, miután a közösség utolsó tagjai is meghalnak vagy elvándorolnak. A bemutatott példákból kiderül: a legtöbb esetben a lakosok szándékosan, vagy csak egyszerűen érdektelenségből veszni hagyják az épületeket, mert nem tudnak azonosulni egy másik felekezet, kultúra emlékével.

A romos épületeket mezőgazdasági célokra használják fel,

köveit elhordják. Van arra is példa, hogy birtokba veszik, és görög katolikus vagy ortodox rítusú templomokká alakítják ezeket.

A magyarszováti unitárius templom esete azt mutatja, hogy azokon a szórványtelepüléseken is veszélyben vannak a templomok, ahol még élnek magyarok.  A kőfaragványai és freskó-részletei miatt különleges 14. századi templom olyan dombra épült, mely a laza talaj miatt rendszeresen megmozdul repedéseket okozva a falakban. Ezért a templomot sokszor átépítik, falait megerősítik, és a helyreállítás körülményei általában nem szakszerűek.  A jó szándék ellenére a cementes vakolás vagy a  lambériázás jelentős középkori emlékeket tett tönkre. Furu Árpádtól megtudhattuk: a hívek meggyőzésével sikerült eltávolítani a nem középkori templomba való elemeket, és a még kijavítható rongálásokat helyrehozni, de elsősorban a templom statikai rendezésére van szükség.

Kollár Tibor moderálás közben 

Az aranyosmórici evangélikus templomrom megmaradt faragványai,  a toronyalj csillagboltozata, az igényesen faragott ajtó- és ablakkeretek, a kulcslyuk alakú lövések arról árulkodnak, hogy a gótikus építmény rendkívüli jegyekkel bírt – hangzott el Szőke Balázs előadásában. Az egykoron főleg szászok által lakott településen a 19. században hagytak fel az evangélikus templom használatával.  Jelenleg szénapajtaként „üzemel”, téglái napról napra fogyatkoznak.

Kiss Lóránd előadásában hat mezőségi templom sorsát foglalta össze, arra hívva fel a figyelmet, hogy veszélyes precedenst teremthet, hogy

az elmúlt tíz évben három középkori templomot is leromboltak Beszterce-Naszód megyében,

aminek semmilyen visszhangja nem volt. Van olyan település, amelynek polgármestere kerek-perec kijelentette, hogy le kell bontani a templommaradványt. Kiss szerint fontos lenne rendszerbe foglalni a megmentésre váró templomokat, hiszen ha már tudunk róla, az is több, mint semmi.

A Giotto-másolat miatt elhíresült kiszsolnai templomról az utóbbi egy évben rengeteget lehetett olvasni, híre bejárta világsajtót, de azt eddig nem tudtuk, hogy milyen diplomáciai csörték folytak a másolat megmentése körül. Kollár Tibor előadásából kiderült: egy abszurd dráma alapját is képezhetné a történet, melybe egy holland kézilabdázó, a korrupció miatt lecsukott nagybányai polgármester és Beszterce-Naszód megye tanácsának elnöke is szerepet játszott.

Kollár Tibor szerint a 90-es években még jó állapotban lévő templom

egy brutális és tudatos rombolás eredményeképpen került végveszélybe.

A helyi lakosok még emlékeznek arra, és nem hivatalos formában el is mondták a kutatóknak, hogy a szász közösség távozásra kényszerítése után sokan azzal szórakoztak, hogy kövekkel törték be az üresen maradt templom ablakait. Az ortodox egyház a megyei tanácstól átvette a használatát, de nem tett semmit a megmentéséért. A 2000-es évek elejére a szentély mennyezetének fedele beszakadt.

Giotto Navicellájával, a nyugat-európai gótikus művészet legendás, elpusztult magnum opusával majdnem egykorú, 14. századi másolat körvonalait Kiss Lóránd fedezte fel, majd Papp Szilárd írt tanulmányt róla. Bár a külföldi sajtó felkapta a szenzációs leletet, a román sajtó nem nagyon tudott mit kezdeni vele.

Kollár visszaemlékezése szerint a templom nem felelt meg a magyar kormány által a Kárpát-medencei műemlékek felújítására indított Rómer Flóris Terv kritériumainak, ennek ellenére sikerült ötmillió forintot szerezni a megmentésére. A Beszterce-Naszód megyei tanács elnökénél ugyanennyi összeget lobbiztak ki, de ebben szerepet vállalt egy Nagybányán játszó holland kézilabdázó, aki jószolgálati nagykövetként járt közbe a kiszsolnai templomért.

Kiszsolnán tavaly ősszel készített videóösszefoglalónk

Kollár meggyőződése szerint a templomot az utolsó pillanatban sikerült megmenteni: ha nem avatkoztak volna közbe, még egy telet nem bírt ki volna a boltíves mennyezet.

Az értékmentő munkálatok megszervezésére egyébként a Teleki László Alapítvány kapott megbízást, mely

várhatóan két szezonon belül elvégzi a restaurálást.

A műhelytalálkozó utolsó előadójaként Vetési László Gyülekezetek maradéka műemléktemplomok árnyékában című előadására került sor, mely átfogó és rendkívül szomorú képet nyújtott a Mezőség szórványmagyarságának helyzetéről. A magyar közösségekből elfogytak a cselekvőképes emberek, akik pedig továbbra is ragaszkodnak magyarságukhoz, iskola hiányában a Biblia másolásával vagy a magyar televízió műsorainak nézésével tanítják meg a gyereküket a magyar beszédre.

Vetési László szórványkutató szociológus előadása

Egy több mint 800 éves történelem végét jelenti, amikor egy-egy településen eltemetik az utolsó magyart is – fogalmazott. Az, hogy mi legyen a magyar templomok vagy más ingatlanok sorsa ezt követően, településektől függ. A malomárki evangélikus templomba például pünkösdisták költöztek. A többségében református mezőségi magyarok közül is sokan térnek át más – neoprotestáns – vallásra.

De nem csak a templomok sorsa vált kétségessé: a református egyház azzal a problémával is szembesül, hogy nincs mit kezdeni az elhagyott parókiákkal. Vetési elmondása szerint közel ötven parókia áll üresen, melyek értékesítésére – akár idegenforgalmi célokra – még keresik a megoldásokat.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen többek között erre is születtek életképesnek tűnő ötletek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

Fall Sándor

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felmérés: annyira fej fej mellett áll Simion és Dan, hogy tökéletesen egyforma a támogatottságuk
Krónika

Felmérés: annyira fej fej mellett áll Simion és Dan, hogy tökéletesen egyforma a támogatottságuk

Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.

Kell-e tartanunk George Simiontól?
Főtér

Kell-e tartanunk George Simiontól?

Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.

Meghalt egy hároméves gyermek és egy nő, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy kamion
Székelyhon

Meghalt egy hároméves gyermek és egy nő, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy kamion

Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset
Krónika

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset

Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.

Orbán Viktor arcát felhasználva kampányol George Simion
Székelyhon

Orbán Viktor arcát felhasználva kampányol George Simion

Magyarország miniszterelnökének arcát és nevét felhasználva próbálja növelni népszerűségét az államelnök-választás második fordulója előtt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

Fall Sándor

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS