Csórónak vallja magát a lakosság egynegyede, pedig kevés pénzzel is beérné

A megélhetési gondok és a pénznek a hiánya foglalkoztatja leginkább Románia lakosságát 2019-ben, derül ki az IRES közvélemény-kutató intézet év elején végzett felméréséből. A kutatás január 7-10. között készült, egy olyan időszakban, amikor az állami költségvetés hiánya és a kormány által beharangozott adópolitikai módosítások uralták a közbeszédet.

A kutatásból kiderül: a lakosság 30 százalékának az életére nyomja rá a bélyegét a szegénység, az anyagi biztonság hiánya. Újabb 12-12 százalék az egészségi állapota, illetve az ország politikai helyzete miatt aggódik.

Tíz lakosból hat gondolja azt, hogy a pénz nagyon fontos a mindennapi élethez, ez a vélekedés a különböző társadalmi osztályok tagjainál egyformán jelen van. Csupán 13 százalék vallja azt, hogy a rendelkezésére álló pénz elég a mindennapi élethez, a lakosság 17 százaléka ennek ellenkezőjét gondolja, míg 36 százalék úgy nyilatkozott, hogy épp csak futja a mindennapi betevőre.

Amikor a szegény-gazdag skálán kellett elhelyeznie magát, az interjúalanyok egynegyede vallotta magát szegénynek, a többi pedig azt mondta: se nem szegény, se nem gazdag.

Csupán a megkérdezettek 1(!) százaléka mondta azt magáról, hogy gazdag.

Pénze ugyan nincs, adóssága ellenben van a lakosság egyötödének, tíz megkérdezettből öt mondta azt, hogy tartozik valakinek. Ellenben megtakarításaik alig vannak, a lakosság 14 százalékának van tartalékolt pénze a bankban, egynegyedének életbiztosítása is van.

A románok bankokhoz való viszonyulása nem nevezhető pozitívnak, a megkérdezettnek fele mondta azt, hogy nincs kapcsolata egyetlen pénzintézettel sem, de akik használják a szolgáltatásaikat, elégedettek. A lakosság 35 százaléka használ fizetéskor bankkártyát, telefonos applikációt és 22 százalék vásárol interneten, de az is jellemzően az áru átvételekor, készpénzben fizet. Kicsit meglepő, hogy a megkérdezettek szerint mennyi pénzből lehet megélni ma Romániából:

egyharmaduk azt mondta, hogy a havi 2000 lejes egy főre eső jövedelem elegendő a lelki nyugalomhoz,

ennyi pénzzel már nem kell aggódni a jövőért. A román lakosság elsősorban gépkocsira és lakásra gyűjt, és alig van megtakarított pénze is, főleg a fiatalok, 18-35 évesek tesznek félre pénzt a nehezebb napokra. Ellenben kölcsönkérni nem szégyellnek, igaz, inkább a családtagoktól, rokonoktól, barátoktól kérnek pénzt, mint hogy bankhitelért folyamodjanak.

A lej helyett inkább az eurót részesítik előnyben, a megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy bízik az euróban, és tízből hat lakos tartaná jónak, ha Románia bevezetné az eurót. A felmérés mintegy ezer felnőtt lakos megkérdezésével készült január 7-10. között, a hibaküszöb 3 százalékos.