// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Csalódott a Charlie Hebdo: a románoknak sincs humorérzékük

// HIRDETÉS

Pedig a mioritikus haza adott pár humoristát Európának véli a szatirikus botránylap főszerkesztője.

Lassan lerágott teniszütővé válik az eset: a mindenféle határokat feszegető Charlie Hebdo szatirikus lap közölt egy karikatúrát Simona Halepről, a Roland Garros-i győzőről.

A román közvélemény felrobbant: háborogtak az emberek a Facebook-on, a média a platformokon, a politikusok a tévében, szóval nagy cirkusz lett a dologból. Eladdig, hogy az Európában élő románok egyesületeinek szövetsége (FADERE) perrel fenyegette meg a Charlie Hebdót.

Nos, egy szatirikus lap nem azért az, ami, hogy egy ilyen ziccert kihagyjon. Laurent Sourisseau, becenevén Riss, a Charlie Hebdo igazgatója és főszerkesztője írt is egy vezércikket a témában. Ebből idézünk:

„A múlt héten történt, hogy Románia – amely azért adott nekünk nagy komikusokat, például a vicces Mircea Eliadét és a bohóc Ciorant – megharagudott Franciaországra egy rajz miatt, amely a Roland Garros-i nagydíjat éppen megnyerő teniszezőt ábrázolja. Hatvanegy évvel az európai gazdasági közösség létrejötte után elszörnyedve észleljük, hogy az európaiaknak semmiféle humorérzékük nincs. Annak ellenére, hogy létrejött az acél-szén paktum, a CEEA (az európai atomenergia közösség) és a Schengen-térség, az európai építkezés egyik alapvető építőtelepét még nem üzemelték be: a humor Európájáról van szó.  Enyhítő körülmény a románok számára, hogy Európa alapító atyái – Jean Monnet, Robert Schuman, De gasperi vagy Adenauer… – sem voltak nagy humoristák. A közös európai pénz után vajon létrehozunk egyszer egy közös európai humort is? Minden ország szigorúan védi humorisztikai hagyományait és nem engedi, hogy Brüsszel beleszóljon. A humor, ahelyett, hogy közel hozzon bennünket egymáshoz, széthúzást okoz. Még egyet Európában? Ki menti meg Európát a humorisztikai hajótöréstől? A migránsok az Aquariusról? Miért is ne?”

Egy dolog biztos: a szöveg újabb vitahullámot fog gerjeszteni arról, mi is a humor, és hol vannak a határai. Mivel lehet viccelni, és mivel nem? És hogyan?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS