// 2026. április 4., szombat // Izidor

Bukik az alkotmány módosítása

// HIRDETÉS

Mondja Kelemen Hunor, és alkotmánybírósági diktatúrát emleget. Az RMDSZ és az EMNP is újraírná az alkotmányt, a Néppárt az RMDSZ-t is.

A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét - jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.

A testület alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. 

 

Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal 

a parlament sértené az alaptörvényt.

 

„Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges" - mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a helyzet egy alkotmánybírósági diktatúrához" hasonlít. Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni.

 

A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar - mert például ezt sem lehetne módosítani -, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges" - magyarázta Kelemen Hunor.

 

Az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságnak erre nincs mandátuma. Kelemen nem látja már lehetségesnek, hogy a bizottságban, a parlamentben ezekről a kérdésekről értelmesen lehessen vitatkozni és dönteni, és mivel az RMDSZ nem fogja támogatni az alkotmány módosítását saját javaslatai nélkül, vélhetően a jelenlegi alkotmány marad érvényben. 

 

Az EMNP is új alkotmányt akar

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a magyar közösséget érintő alkotmánymódosítási javaslatok elvetése azt jelzi: a jelenlegi alkotmány keretei között nem lehetséges a magyarság helyzetének tartós rendezése.

 

Az EMNP úgy értékelte, új alkotmányra van szükség Romániában, „ehhez pedig új szövetség kell - a közösség és politikai képviselői, valamint az erdélyi magyar politikai szereplők között egyaránt".

 

„Ezek a fejlemények immár nyilvánvalóvá teszik: az önmagát demokratikus jogállamnak tekintő Románia az egységes és homogén nemzetállamiság eszméjére hivatkozva visszautasít minden olyan jogállami kezdeményezést, amely a nemzeti közösségek tagjait kiemelné a másodrendű állampolgárok sorából, és következetesen ellehetetleníti az érdekérvényesítés jogállami eszközeit" - állapította meg a Toró T. Tibor elnök által jegyzett állásfoglalásában az EMNP.

 

Zsákutcába vezet a kijárás

A párt szerint zsákutcának bizonyult az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 25 évben alkalmazott kijárásos politizálása, a magyar közösség nevében kötött „titkos, konjunkturális egyezségek módszere" és a „kamarillapolitika". 

 

A „kis lépések politikájának" egyetlen tartós eredménye - az EMNP szerint - a politikai képviselet monopolhelyzetének a megszilárdulása. „Ez nem elegendő sem az autonómia közjogi kereteinek megteremtéséhez, sem a többség és kisebbség viszonyának normalizálásához" - állapította meg az EMNP.

 

„Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek el kell kezdeniük a tényleges és hatékony egyeztetéseket, amelyek végpontja a közösség lehető legszélesebb körű támogatását élvező hatékony együttműködés lehet" - áll a Néppárt állásfoglalásban.

 

A párt szerint nem szervezeti, hanem elvi és cselekvési egységet kell teremteni a magyar politikai szervezetek között, „amely egyrészt demokráciát és egyensúlyt hozna a közösségen belül, másrészt erős, egységes és legitim támogatottságú fellépést eredményezne a román állammal való kapcsolatban".

 

Az RMDSZ javaslatai közül 

már a parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában. 

 

Azt azonban a szövegező testület megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. 

 

Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület.

A fotót Mohácsi László készítette, a neppart.eu tette közzé.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

FRISSÍTVE - Megtalálták a Hollandiában ellopott dák műkincseket
Krónika

FRISSÍTVE - Megtalálták a Hollandiában ellopott dák műkincseket

Előkerült a cotofenești-i aranysisak és a három arany karkötő is – erősítették meg hivatalos források az RTV Drenthe-nek.

Ilyen is van: a túl nagy fizetésére panaszkodik a TVR elnök-vezérigazgatója – hírek vasárnap
Főtér

Ilyen is van: a túl nagy fizetésére panaszkodik a TVR elnök-vezérigazgatója – hírek vasárnap

Egy kolozsvári vállalkozó megelégelte, hogy az adóhatóság honlapja rosszul működik, két óra alatt gyártott egy teljesen működőképes és gyors verziót. Az élelmiszerbiztonsági hatóság pedig a Facebookon vásárolt húsvéti kalács veszélyeire figyelmeztet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Húsvét előtt érkezik a nyugdíj, de ennek csak bizonyos felekezetűek örülhetnek igazán
Krónika

Húsvét előtt érkezik a nyugdíj, de ennek csak bizonyos felekezetűek örülhetnek igazán

Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban
Székelyhon

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS