Budapesten és Strasbourgban is a székely autonómiát hirdették

Mécseseket helyeztek el a Székely szabadság napja budapesti tömeggyűlésének résztvevői hétfő este a román nagykövetség épülete előtt.  A székely autonómia ügye mellett szervezett tömeggyűlés több száz résztvevője rendőri felvezetéssel vonult a román nagykövetség Thököly úti épületéhez.
Az épület elé vont kordonnál mécseseket helyeztek el, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszt.  A tömeg többször azt skandálta: „Autonómiát Székelyföldnek!"; „Vesszen Trianon!"; „Székelyföld nem Románia".

Az autonómia szelleme

Korábban, délután tömeggyűlést tartottak a Hősök terén. A magyar és a székely himnusz eléneklése után György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke köszöntötte a tömeget, amely a tér mintegy ötödét foglalta el. György-Mózes Árpád felhívást olvasott fel, amelyben felszólítják a román kormányt, hogy tárgyaljon a székelyföldi autonómia ügyét képviselő szervezetekkel, valamint tartsa tiszteletben az emberi jogokat. Az összegyűlt tömeg „autonómiát Székelyföldnek" közfelkiáltással fogadta el a felolvasott dokumentumot.
A szónok arról beszélt, hogy a Székely szabadság napján emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze. „Emlékezni azokra a székely vértanúkra (...), akik az 1948-49-es forradalom és szabadságharc leverése után is hittek a magyar szabadságban" - fogalmazott. György-Mózes Árpád közölte, azért is tüntetnek most, hogy emlékeztessék a világot, illetve a román kormányt, hogy a székelyek szabadságszeretete és autonómiaigénye továbbra is épp olyan erős, mint volt 160 évvel ezelőtt.
Bejelentette, hogy a tavaly útjára indított, Székelyföld autonómiáért elnevezésű kezdeményezés „életképesnek bizonyult", az idén a világ 18 helyszínén tudtak mozgósítani támogatókat. Megemlékezést tartanak Budapest és Marosvásárhely mellett például Szolnokon, Esztergomban, Pozsonyban, Bécsben, Stuttgartban, Londonban, az Egyesült Államokban, valamint Kanadában is - mondta György-Mózes Árpád.
A Székelyföldért Társaság elnöke szerint „erőt kell felmutatni", és sok emberre van szükség, mert „ideig-óráig el lehet hallgatni a tényeket, de már a román kormány is érzi, hogy Székelyföld autonómiájának szelleme kiszabadult a palackból".

Az EP-ben is téma voltunk

Az Európai Parlamentben is szóba került az erdélyi autonómia ügye, az uniós törvényhozás hétfő esti strasbourgi plenáris ülésén az erdélyi magyar képviselők ebben a témában szólaltak fel. Tőkés László arról beszélt, hogy „a román államnacionalizmus asszimilációs és betelepítési politikája következtében Erdély és Székelyföld magyarsága saját szülőhazájában már-már a krími tatárokéhoz hasonló helyzetbe jutott". Szerinte ez a kisebbségi magyar közösség a megmaradás és a jövő biztosítékát az autonómiában látja.
Sógor Csaba felidézte, a közel másfél milliós romániai magyarság több évtizede megfogalmazta azt az igényét, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld sajátos státusú régiót képezzen, Románia területi integritását tiszteletben tartva nagyobb döntéshozatali jogosítványokat kaphasson.
„A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző autonómiaformák nagyban elősegítik az etnikumok közötti békés és harmonikus együttműködést. A mai tüntetés üzenete az, hogy a Romániában élő magyarok helyzete kapcsán még számos tisztázatlan kérdés van, a közösség pedig békés hangot ad elégedetlenségének, és párbeszédre kéri a kormányt" - mondta az RMDSZ-es politikus.
Párttársa, Winkler Gyula azt nehezményezte, hogy Romániában a magyar közösség tagjai nem kapnak tájékoztatást az Európai Bizottságtól az anyanyelvű médián keresztül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarság lélekszáma nagyobb, mint egyes tagállamokban az összlakosság.
„Romániában annyi magyar él, mint Észtország össznépessége. Többen vagyunk, mint Ciprus, Luxemburg vagy Málta lakossága" - mondta, és kérte az Európai Bizottságot, hogy romániai képviseletén vezesse be a magyar nyelvű tájékoztatást.