„Titánok” harca: lezajlott az első Trump-Clinton vita

A demokrata párti Hillary Clinton infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte hétfőn este a két nagy amerikai párt elnökjelöltjeinek első televíziós vitájában.
Már a vita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással Clinton és a republikánus párti Donald Trump. Az első nagy témakör az volt: hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot.

Trump Clinton elképzeléseire azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát valósítaná meg, s ezzel sok-sok új munkahelyet teremtene. Ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak. Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.

Trump ezután az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte. Hillary Clinton szerint ugyanis dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s

nem áldozott a közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem.

A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump úgy válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.

Hillary Clinton kijelentette: vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott. Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne - tette hozzá. Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert, és

szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus párti elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt.

Clinton a második nagy témában, amikor a faji kérdésekben, a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben fejtették ki álláspontjukat, azt mondta: helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. „Rendszerszintű faji megkülönböztetés van" - állította. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak, és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.

Trump szerint azonban „Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend". A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról. Szerinte a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak „pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy

„az ember az utcán sétál és agyonlövik".

A fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta - jelentette ki. Clinton nem értett egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet fest a közállapotokról.

Az elnökjelölteknek feltett, nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésben a demokrata párti elnökjelölt az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért. Ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magánkézben lévő számítógépes rendszerek elleni támadásokért. Trump szerint viszont

egyelőre senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött.

Trump szerint Barack Obama jelenlegi elnök és Hillary Clinton még külügyminiszterként teremtett lehetőséget az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet felemelkedésére azzal, hogy hatalmi vákuumot teremtett Irakban. Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus párti George W. Bush elnöksége idején rohanták le, és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött. Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni. Trump szerint ha „elvették volna" Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.

Hillary Clinton kijelentette, hogy

szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben.

Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal. A hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként „erős" politikus volt.

Clinton - amint ez várható volt - felidézte, hogy Trump korábban azt állította: Obama elnök nem az Egyesült Államokban született. „Politikai tevékenységét kezdetben arra a rasszista állításra alapozta, hogy első fekete elnökünk nem amerikai állampolgár. Erre nem volt semmilyen bizonyítéka, mégis kitartott mellette éveken át" - mondta.
Trump az utóbbi időben már azt hangoztatta, hogy Obama amerikai.

Trump szerint Hillary Clintonban nincs elég „életerő" ahhoz, hogy elnök legyen. Azt mondta még: bár demokrata párti vetélytársának van tapasztalata, ez „rossz tapasztalat", mert sorozatban hozott rossz döntéseket. Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő. Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, hogy ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.