// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

„Sokan azt kívánták, hogy érjük meg a harmadik lapszámot is”

// HIRDETÉS

Megérték. Nem is akárhogyan. A Nőileg-karaván Kolozsvárra is befutott.

Aradtól Kézdivásárhelyig, kamaszlánytól a dédnagymamáig nagyon sok elvárás születik az erdélyi nők magazinjával szemben. A Nőileg szerkesztői ezért nyakukba vették Erdélyt, hogy szemtől szembe találkozzanak az olvasói igényekkel. 

 

Míg az első szám tartalmát teljesen a szerkesztők rakták össze, és úgy, ahogyan azt ők jónak gondolták, júniusra már kivűlről kezdtek el jönni a témák, az interjúalanyok. Zörgő Noémi szerint ez a legszerencsésebb dolog, ami egy kiadvánnyal történhet, és mint mondta, már az indulásnál is ez volt az egyik elsődleges szempontjuk.

 

Amit közölni szeretnének

„Nagyon sok mindenkit ismerünk külföldi vagy magyarországi magazinokból. Viszont hiányzik egy olyan kiadány, amely rólunk szólna, és kicsit a mi látásmódunk szerint közelítené meg a témákat. Erdélyben pedig rengeteg olyan példaértékű ember van, akikre fel kellene néznünk” 

- mondta Sebestyén Kinga felelős kiadó. A júniusi szám hőse Darvay Enikő kolozsvári mentőorvos, akit meg is hívtak a bemutatóra, és akitől megtudhattuk, mit jelent a hozzátartozóval „hírt” közölni, vagy a nyers férfierő hiányában hordágyat cipelni. Nem éppen nőknek való mesterség.

 

Új korszak követi a még újabbat Kézdi Imola életében. A szintén meghívott színésznő a babavárás boldogságáról mesélt a jelenlévőknek, hiszen őszre várja a második gyermekét. Színésző balra el, a főszerep mostantól inkább az anyáé - valahogy így lehetne jellemezni mostanában a Kolozsvári Magyar Állami Színház UNITER-díjas színészét.

 

 

Mindeközben a férfiak

 

A tízezres példányszámban megjelenő Nőileg magazin hálistennek nyomokban sem tartalmaz prüdériát. Kéj című rovatában már a swinger-klubok félhomályába is bekukkolhattak az olvasók, a legfrissebb számban pedig az ötödik X utáni szexről derül ki egy és más. Ami a helyszínen kiszivárgott: nem az igazi már. De szex nélkül élni nem érdemes.

 

Ezek a nők (lányok, asszonyok) ízig-vérig erdélyiek - bármit is jelentsen ez. Messziről látja az ember rajtuk, hogy ízig-vérig egy csapat. És amilyen szépek, olyan lelkesek is. Ez tartja össze őket.

 

Szeressük a nőket tehát. Szeressük a Nőileget. Férfilag. Is. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS