// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Băsescu most épp a hazatérő roma bűnözői klánoktól félti az országot

// HIRDETÉS

Új kedvenc témát talált.

Nagyon rácuppant a romatémára Traian Băsescu volt államfő, aki most éppen az általa gründolt, és hevesen kisebbségellenes Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselőjeként tengeti a mindennapjait.

A politikus vasárnap a közösségi oldalán megint aggódott egy sort az ország közbiztonságáért, miután – megfogalmazása szerint – a roma bűnözői klánok a jelek szerint visszatérőben vannak az országba, és fittyet hánynak a törvényekre. Ezért a rendőrségek tennie kell valamit, ellenkező esetben hat hónap múlva talán már az utcára se merünk kimenni – figyelmeztetett.

https://www.facebook.com/PresedinteleTraianBasescu/posts/3456757047671155

A volt elnök apokaliptikus képeket vázol föl: szerinte a lakásokat védő riasztóberendezések semlegesítésére szakosodott betörői csoportok jelenléte máris egyre érezhetőbb, de ugyanúgy a bankautomaták és a bolti pénztárak fosztogatására szakosodott csoportoké is.

De ez még csak a kezdet: maffia jellegű cigánycsoportok osztják fel egymás között a területeket, amelyeken védelmi pénzt követelnek a kereskedőktől, és a koldushálózatok is éppen a területük elfoglalásával foglalatoskodnak.

Az EP-képviselő megkongatja a vészharangot: már nincs sok idő, a belügyminisztériumnak lépnie kell, ehhez pedig helyszíni információra van szüksége. Ezért az önkormányzati rendőrségeknek napi rendszerességgel kell informálniuk az állami rendőrséget a településeken tevékenykedő bűnbandákról.

Băsescu a rendfenntartó erők védelmére kelt, úgy véli ugyanis, hogy ha most nem hagyjuk, hogy a csendőrség és a rendőrség kímélet nélkül semlegesítse a szervezett bűnözői csoportokat, az áldozatokkal szemben elkövetett bűncselekményekkel arányos eszközöket alkalmazva, hogy ismét helyreállítsák a rendet az utcákon, akkor hat hónap múlva már késő lesz.

A volt elnök a jelek szerint immár következetesen ezt a témát képviseli az idei kettős választási évben. Május elején ugyanis pontosan ilyen jellegű kijelentések miatt jelentették fel az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).

De hát mit számít az az esetleges néhány ezer lejes bírság a több tízezer potenciális szavazathoz képest, amelyeket ennek a témának a forrón tartásával söpörhet be a pártja?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS