„Sajtószabadság”: kitiltották a nem tetsző sajtót a Tisza-kötödésű Közösségi Párbeszéd Táborból

Néhány hete attól hangos a romániai politika és közélet, hogy miként lehetne csökkenteni az állam kiadásait. Sorra derül ki, hogy több állami intézménynél, minisztériumnál, igazgatóságnál és hivatalnál milyen mértéktelen közpénzpazarlás folyik.

Az Országos Vízügyi Hivatal (ANAR) már ennél korábban célkeresztbe került, amikor májusban a megduzzadt Korond-patak elöntötte a parajdi sóbányát, ez az intézmény ugyanis az egyik felelőse a patak mederrendezésében azonosított súlyos mulasztásoknak.

Most a működési költségei kapcsán is téma lett a vízügy, a környezetvédelmi miniszter ugyanis arról beszélt, hogy az ANAR mennyit költ bukaresti székházának bérlésére.

Diana Buzoianu az Antena 3 televízióban elmondta, hogy a vízügyi hivatal, amelynek 270 alkalmazottja van, egy Bukarest központi részén álló épületben bérel székházat egy cégtől, nem kevesebb, mint havi 54 ezer euróért.

Mint mondta, a múlt héten szerzett tudomást erről az összegről, ami igencsak meglepte. A miniszter szerint az ANAR-nak – noha a hivatalnak nem sikerült európai uniós pénzeket bevonzani – korábban lehetősége lett volna saját székházat vásárolni, erre 75 millió leje (kb. 14 millió eurója) volt, de az épületvásárlás elmaradt.

– szögezte le Dana Buzoianu. Azt is elmondta, hogy a napokban kérni fogja, hogy az ANAR találjon magának más székházat.

Az említett épület – az Union – egyébként egy nyolcszintes palota, amely az 1930-as években épült, eredetileg szálloda volt. Jelenleg egy bukaresti ingatlanbérlő cég a tulajdonosa.

Hatalmas robbanás rázta meg vasárnap reggel a Dâmbovița megyei Cojocaru települést, az álmukból felvert helybéliek azt hitték, hogy bombatámadás érte a falut.

A detonáció nem sokkal 6 óra után történt egy helyi bolt helyiségében és annyira erős volt, hogy a szomszédos falvak házai is beleremegtek. A robbanást tűz követte, a lángok mintegy 200 négyzetméteren égtek. A tűzoltók eloltották a tüzet, az előzetes vizsgálat eredménye szerint a robbanást gázszivárgás okozta. Emberi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős.

A robbanás pillanatát egy térfigyelő kamera rögzítette. A bolttal szembeni ház falára szerelt kamera képein jól látszik, amint egy éppen kaput nyitni készülő férfit fellöki a robbanás lökéshulláma, a bolt épülete megsemmisül, majd felcsapnak a lángok. A videót ide kattintva lehet megnézni.

Nem engedték be a szervezők a két legnagyobb erdélyi magyar hírportál, a Székelyhon és a Maszol tudósítóit a Nyárád-menti Nagyadorjánban a hétvégén tartott Közösségi Párbeszéd Táborba, amelynek Magyar Péter, a magyarországi Tisza párt vezetője volt a fő meghívottja. Szintén tilos volt a belépés a román közszolgálati televízió (TVR) munkatársainak is, eközben az ErdélyTV, a Transtelex, a Marosvásárhelyi Rádió és az Uh.ro munkatársai bemehettek.

A Székelyhon és a Maszol beszámolói szerint a portálok munkatársai azzal szembesültek a bejáratnál, hogy a szervezők szerint nincsenek rajta a kedvezményezett sajtóorgánumok listáján, ezért nem mehetnek be a tábor területére.

– írja cikkében a Székelyhon.

A szervezők beengedték volna a tudósítókat, de csak magánszemélyként, azzal a feltétellel, hogy fényképezőgépet és laptopot nem visznek be a helyszínre. Ezzel a lehetőséggel azonban nem kívántak élni a Székelyhon munkatársai, mivel – mint írják –, dolgozni mentek oda, de ezt nem engedték meg nekik, így kénytelenek voltak elhagyni a helyszínt.

A Maszol beszámolója szerint munkatársaiktól a bejáratnál azt kérdezték a szervezők, hogy a portál milyen irányultságú, majd közölték velük, hogy a Maszol nem szerepel a listán.

– olvasható a Maszol írásában.

Miután a Maszol munkatársai látták, hogy a portál nemkívánatos a helyszínen és a szervezők nem is indokolták meg a kitiltást, úgy döntöttek, hogy ilyen körülmények között nem kívánnak részt venni az eseményen.

A Közösségi Párbeszéd Táborban egyébként az incidensek időpontjában éppen a sajtószabadság és a média szerepe témájú beszélgetésre készültek, a tábor deklarált alapelvei pedig az egymás iránti tisztelet, egymás meghallgatása, a megértésre való törekvés, a másként gondolkodás elfogadása volt.

A néhány tucatnyi résztvevővel zajló tábor ötletgazdája és egyik szervezője egyébként Kátai István háromszéki származású, Magyarországon élő színművész, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója.

A meghívottak között volt Sabin Gherman kolozsvári újságíró is, aki utólag videóban reagált a történtekre. Gherman szóvá tette, hogy több sajtóorgánumot kitiltottak a táborból, ami szerinte súlyos probléma.

Magyar Péter és a magyarországi ellenzék Budapesten azzal vádolja az Orbán-kormányt, hogy korlátozza a sajtó működését, közben meg ugyanezt teszi Erdélyben. „Ezt nem teheted meg” – szögezi le a kolozsvári újságíró.

– teszi fel a kérdést Sabin Gherman a videóban, amelynek az a címe, hogy Hogyan költöztette Magyar Péter Budapestet Erdélybe.