Brutális szakadék tátong Erdély és a Bánság, illetve az ország keleti része között

Románia legszegényebb részei egyszerűen nincsenek rajta a külföldi befektetők térképein. A Román Nemzeti Bank jelentése szerint hatalmas szakadék tátong az ország nyugati és központi, illetve dél-keleti megyéi között.

Összesen 70 milliárd eurót hoztak a külföldi befektetők Romániába 2016 végéig. A legtöbb pénz (az összeg 60 %-a) értelemszerűen a fővárosba és környékére vándorolt. A maradék 40 % az ország középső (6 milliárd euró) és nyugati részén landolt. A többi romániai régió szemmel láthatólag nem érdekli a befektetőket.

Bukarest és Ilfov után Temes megye vonzotta magához a legtöbb pénzt: 3,5 milliárd euróról van szó. Aztán Prahova és Brassó megye következik, 2,1 milliárd euróval. A harmadik helyen Kolozs és Maros megye áll, 1,7 milliárd euróval.

És hogy miért Temes megye a listavezető (a fővárost kivéve)? Egy kanadai befektető szerint azért vonzó a megye, mert közel van az autópályákhoz, a repülőtér helyben van, és persze Magyarország és Európa sincs messze tőle. No meg a Temes megyei hatóságok sem a befektetések akadályozásával foglalkoznak, ellenkezőleg: ipari parkok épülnek, ahol a befektetők igen olcsón jutnak telekhez, hogy gyáraikat megépíthessék.

A lista rosszabbik végén Gorj megye található, ahova a külföldi befektetők csupán hétmillió eurót vittek. Vagyis 500-szor kevesebbet, mint Temes megyébe.

A Romániába érkező nagybefektetők jórészt az Európai Unió tagországaiból érkeztek. A rangsort Hollandia vezeti (az összes befektetések negyede származik onnan), aztán Németország, Ausztria, Franciaország, és Ciprus következik. A befektetések egyharmada az ipari szektorban landolt, ezt követte a kereskedelem, az építő- és az ingatlanszektor.