BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan

Csütörtöki sajtótájékoztatóján az államelnök kijelentette: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra, miután egész nap a politikai alakulatokkal tárgyalt a Cotroceni-palotában. A konzultációk során a PSD és az AUR felváltva vállalták a kormányzást, míg a PNL nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon a miniszterelnöki posztra jelölt személlyel a parlamentben való támogatásról. Az USR a rotációs kormányok lehetőségét javasolta, az RMDSZ pedig nyitottnak mutatkozott arra, hogy a PSD-vel és a PNL-vel közösen támogasson egy kormányt. A parlamentben képviselt politikai pártok vezetői által javasolt nevek között szerepelt Sorin Grindeanu (a PSD javaslatára), Siegfried Mureșan (a PNL–USR–RMDSZ javaslatára) és Victor Ponta (azt a parlamenti frakciót képviselI, amelynek tagja).

Dan úgy fogalmazott: „Egyenesen kimondom: a pártok részéről sok választási aggodalmat és kevés nemzeti érdek iránti törődést tapasztaltam. Egy pártelnök négyszemközt azt mondta nekem, hogy Románia az én problémám. Az emberek pénzéből élünk, kompromisszumra kell jutnunk, meg kell tárgyalnunk az országunkban élő társadalmi és szakmai csoportok problémáit és törekvéseit. (…) Úgy döntöttem, hogy a miniszterelnöki posztra azt a személyt jelölöm, aki a mai pártközi konzultációkon a legtöbb szavazatot kapta. Ez a személy Siegfried Mureșan.”

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje, a 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP) alelnöke, valamint az Európai Parlament EPP-frakciójának alelnöke. Az elnök felkérését elfogadta.

A rovinari hőerőmű hosszú távon veszélybe kerülhet és nem biztos, hogy mindhárom energiatermelő blokkja működésben marad. Románia egyetlen olyan villamosenergia-termelő erőművének helyzetére, amely jelentős beépített teljesítménnyel rendelkezik, az Oltenia Energiakomplexum egyik volt vezérigazgatója hívta fel a figyelmet.

Az Actual în Gorj megyei lap szerint a volt vezérigazgató, Daniel Burlan elmondta: néhány napnál többet nem lehet Rovinariban dolgozni teljes kapacitáson, azért, mert nincs elég munkaerő, de főleg azért, mert nincs szén. Ez az elmúlt évek eseményeinek köszönhető, illetve a Pinoasa és Tismana bányákban alkalmazott munkamódszereknek és technológiának. Burlan állítása szerint szándékosan akarták előrehozni ezeknek a területeknek a bezárását.

A tismanai lignitbánya tevékenységét az elmúlt években földcsuszamlások és műszaki problémák hátráltatták, 2025 nyarán a Rovinariba vezető szénszállító vonalat is megrongált egy földcsuszamlás, majd idén februárban két szállítószalagot és a bányaműködést is érintett. A hőerőmű lignitigényének egy részét a Motru környéki Roșiuța-bányából származó további szénmennyiségekkel lehetne fedezni, de ezek korlátozottak. A szén ára itt olcsóbb és a szállítás költségei is alacsonyabbak.

A legutóbbi kapacitásleállítások után az Oltenia Energiaközpont még három 330 MW-os blokkot üzemeltet a rovinari hőerőműben és egy 330 MW-os blokkot Turceniben – ezek az engedélyben szereplő teljesítmények, a ténylegesen rendelkezésre álló teljesítmény ennél alacsonyabb.

Az utóbbit a PNRR-ben vállalt kötelezettségek alapján augusztus végéig kellett volna leszerelni, de Románia már bejelentette, hogy nem fogja bezárni, hanem ezen a télen és a következő télen is üzemeltetni fogja. A kormány 124 millió eurós bírságra számít az EU részéről, de az összeg ennél jóval nagyobb is lehet.

Romániában a 2026–2027-es tanévben az úgynevezett osztálypénz kötelező beszedése jogellenes. Az Oktatási Minisztérium 5726/2024-es rendelete alapján az iskola, a pedagógus vagy a szülői közösség nem teheti kötelezővé, hogy a családok pénzt fizessenek például papírra, tonerre, táblafilcre, függönyre vagy egyéb iskolai felszerelésre. Ez még akkor sem kötelező, ha a szülői értekezleten a szülők többsége megszavazza azt.

A szülők ugyanakkor önkéntesen támogathatják az iskolát vagy az osztályt, ez pedig történhet adomány, szponzoráció vagy jogi személyiséggel rendelkező szülői egyesület közvetítésével. Fontos, hogy a hozzájárulás valóban önkéntes legyen, és megfelelően dokumentálják. A tanárok és a diákok nem vehetnek részt a pénz beszedésében: a pedagógus nem gyűjtheti és nem tarthatja magánál az összeget, és a gyerekeket sem lehet pénzgyűjtéssel megbízni.

Ha a szülők például nyomtatót vagy más felszerelést vásárolnak és azt az iskolának adják, az eszközt hivatalosan az iskola vagyonába kell venni, és az a szülő, aki nem akar fizetni, nem köteles megindokolni a döntését vagy beszámolni az anyagi helyzetéről. A gyermeket emiatt semmilyen hátrány nem érheti: nem korlátozhatják az oktatáshoz való hozzáférését, és a pedagógusok sem bánhatnak vele másként. Ha az iskola valamely alkalmazottja mégis pénzt szed, a szülő az illetékes tanfelügyelőséghez fordulhat.

Egy iskola pénzhiánya sem teszi jogszerűvé a kötelező szülői hozzájárulást. Ez vonatkozik például az őrző-védő szolgáltatásokra is: az iskolai biztonság finanszírozása alapvetően az intézmények és az illetékes állami/önkormányzati szervek feladata. Ha egy szülőtől mégis pénzt kérnek, írásban kérheti az iskola vezetésétől, hogy közölje, pontosan mire kell az összeg és milyen jogszabály alapján kérik. A lényeg tehát: adni lehet, kötelezni nem lehet, és a befizetés megtagadása miatt a gyermeket semmilyen hátrány nem érheti.