// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Boc a magyar helységnévtábla ellen van

// HIRDETÉS

A kolozsvári polgármesteri hivatal fellebbezést nyújt be a kétnyelvű helységnévtáblát lehetővé tevő bírósági ítélet ellen, pedig a precedensértékű döntés Nagyváradon is mozgolódáshoz vezetett.

A Monitorul de Cluj közlése szerint Emil Boc polgármester azt mondta: a városvezetés nem sieti el a bírósági ítélet alkalmazását. A román törvények nem teszik lehetővé Kolozsvár helységnevének magyar nyelven való kiírását is, mert a magyar kisebbség a városban nem éri el a 20 százalékot – vélekedett.

Ezzel kapcsolatosan a bírósági pert megnyerő hollandiai magyar alapítvány képviselői elismerték, hogy a törvény nem kötelezi, de nem is tiltja húszszázalékos kisebbségarány alatt az anyanyelvű feliratozást.

 

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester a Transindexnek kifejtette: sajnálattal vette tudomásul, hogy Emil Boc nem tudott felülemelkedni politikusi mivoltán, és nem tudott eltekinteni attól, hogy 2014 választási év. „A kulturális főváros címre pályázó település elöljárójaként elmulasztotta a véleményformálásra kapott lehetőségét, s a szavazatmaximalizálásra összpontosítva olyan véleményt formált meg, amit szerinte hallani akar a közösség” – mondta Horváth Anna a kolozsvári polgármester álláspontjáról. Hangsúlyozta: nem lenne újdonság a kolozsvári magyar nyelvű helységnévtábla, mert a 20 százalék alatti magyar kisebbséggel rendelkező Szászmedgyesen, Brassóban vagy Temesváron már létezik többnyelvű helységnévtábla, így magyar is.

Nagyváradon is mozgolódnak

Mindeközben Nagyváradon abban bíznak, hogy a kolozsvári precedensértékű bírói döntés új lendületet adhat a helyi utcanévtáblák ügyének is.

 

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete által tartott mai sajtótájékoztatón elhangzott: elkészítették a nagyváradi utcák, közterek történelmi elnevezéseinek jegyzékét, amit még ebben a hónapban benyújtanak az önkormányzathoz. A kolozsvári magyar névtáblákra vonatkozó bírói döntés miatt abban reménykednek, hogy Nagyváradon is hasonló pert nyerhetnének – ha jogi útra terelődik az ügy.

 

Annak érdekében, hogy még nagyobb nyomatékot adjanak a küzdelemnek újraindítják azt a történelmi elnevezések népszerűsítését célzó akciójukat, melynek keretében ingyenes magyar névtáblákat lehet igényelni. Ezek kihelyezésében is segítenek. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS