// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

„Magának úgy tűnik, hogy egy városba látogatott?”

// HIRDETÉS

Visszamennének falunak azok a nagyközségek, amelyek tíz évvel ezelőtt felültek a városi vonatra, és lemaradtak minden pénzről.

Öt kisváros adná fel a városi címet Maros megyében, hogy cserébe fejlődjenek a települések – írja a székelyhon.ro. Erdőszentgyörgy, Mezőbánd, Nagysármás, Nyárádszereda és Nyárádtő megbánta, hogy tíz évvel ezelőtt ráhajtott a városi rangra, és gyakorlatilag lemaradt a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban megpályázható nagy pénzekről.

Mert az infrastrukturális pályázatok zömét ötvenezer fölötti lakosú városok számára, illetve vidékfejlesztésként írták ki, és ahol a nagyközségek előnyt kovácsolhattak volna a városi rangból, ott sem tették meg, derül ki a székelyföldi portál riportjából.

„Magának úgy tűnik, hogy egy városba látogatott? Ugyanolyan falu ez most is, mint azelőtt. Az új, fiatal polgármester még próbál tenni ezt-azt, de a régi bíró idejében nem mozdult semmi. Csak verhettük a mellünket, hogy bezzeg mi is városiak vagyunk. Ráadásul a polgármesteri hivatalban a régimódi, néptanácsi hangulat uralkodott” – panaszolta egy erdőszentgyörgyi asszony.

A lakosok elégedetlenek, mert városiként nagyobb adókat fizetnek, viszont látják, hogy helyenként a szomszédos falvak mennyit fejlődtek, míg az ő kisvárosuknak aszfaltra sem tellett. Ráadásul városiként a vidéki gazdasági életet élénkítő LEADER-pályázatokban sem vehetnek részt.

Az erdőszentgyörgyi, nyárádtői és nyárádszeredai önkormányzatok múlt héten közös levélben fordultak a közigazgatási és vidékfejlesztési minisztériumhoz, hogy az tisztázza számukra, kisvárosként mire számíthatnak a 2014-20-as költségvetési időszakban. Amennyiben a kormány szerint sem kecsegtetőek a kilátásaik, több kisváros helyi népszavazást fog kezdeményezni arról, hogy a települést minősítsék vissza községgé.

Arról pedig majd a lakosok döntenek, hogy megtörténjen-e a Romániában még példátlan fordulat: legyen-e ismét falu a városuk.

Címlapkép: nyaradszereda.network.hu

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS