// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bizánc az EU-ban: egy ortodox pópa kézcsókkal akarta kimutatni háláját egy helyi román kiskirálynak (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Hiába, sok jót tett az egyházzal.

Elég gyakran előfordul Romániában, hogy csak onnan tudjuk, hogy valamilyen esemény nem a 19. vagy a 18. században történt meg, hanem a 21. században, hogy filmfelvétel is készült róla.

 

Mint ahogy most Focşani-ban is történt, ahol a helyi ortodox klérus sajátos eszközökkel fejezte ki a háláját az egyik helyi kiskirálynak.

 

Az ügy egyik főszereplője Marian Oprişan, a Vrancea megyei önkormányzat szociáldemokrata párti (PSD) elnöke, a párt egyik leghírhedtebb kiskirálya.

 

A másik egyrészt az ortodox egyház, másrészt annak egyik jeles képviselője.

 

Történt, hogy az ortodoxok új templomot akartak építeni  Focşani városában. A nemes projekthez támogatókat is kerestek, jó Oprişan elnök úr pedig – ahogy az egy magát valamire tartó helyi román potentáthoz illik – bőkezű támogatásban részesítette az építkezést.

 

Olyannyira, hogy az végül el is készült.

 

Az avatásra természetesen nagyszabású ünnepséget is rendeztek, amelynek fénypontja a templom felszentelése mellett természetesen a jó politikus úr kitüntetése volt.

 

A színpadon álló egyik pópának azonban nem volt elég, hogy úgy kidekorálták Oprişant, mint egy karácsonyfát, háláját egy kézcsókkal is ki akarta mutatni.

 

És nem Oprişannénak, hanem magának Oprişannak.

 

 

A megyei közgyűlés elnöke azonban némi hezitálás után inkább visszahúzta a kezét, így a pópa részéről maradt a ráutaló magatartás az alázatosan görnyedt háttal és a megilletődött arckifejezéssel.

Mert hát szerénység is van a világon, elég a nyilvános ajnározás, a magasztaló szónoklatok, a kézcsók már nem szükséges.

Legalábbis ennyi ember előtt.

A jeles esemény egyébként annyira megihlette Szántai kollégát, hogy azon frissiben egy limericket is faragott a tiszteletére:

Van egy báró, újkomcsi: Oprisán!

Övé a pártkassza s a Börögán.

Elment a templomba,

Csókolta a pópa...

Mennyi a mennyország, atyám?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS