„Ha te nem mondod meg, hogy találkoztunk, akkor én sem köplek be”

Közel kilenc hónapja annak, hogy megjelent az első koronavírusos eset Romániában, ennyi idő alatt pedig a fertőzésre gyanús polgárok körében általánosan elterjedt, hogy nem teljesen őszinték a epidemiológiai szakemberekkel. Roppant kellemetlen ugyanis járványtani vizsgálatoknak kitenni a családot, a barátokat, az ismerősöket, vagy a szomszédokat, és mindenkit, akivel esetleg találkoztak a tünetek megjelenése előtt. De ez még mindig az egyetlen járható út, ha csak nem akarjuk teljesen értelmetlenné tenni a kontaktkutatást, ami egy világjárvány közösségi terjedése idején is rendkívül fontos.

Emilian Popovici, a Román Epidemiológiai Társaság alelnöke éppen ezért arra figyelmeztet, hogy irrelevánssá válik a kontaktkutatás, ha az emberek egymást védve nem mondják el az igazat a hatóságoknak. „Én nem mondom meg, hogy találkoztunk, de akkor te is hallgass róla” – így foglalható össze az egyezség. Az emberek tévednek akkor, amikor azt hiszik, hogy családi vagy baráti körben nem fertőzhetik meg egymást, ezért lazábban kezelik a járványszabályokat, ha olyan személyekkel találkoznak, akikkel nap mint nap látják egymást, mondta a szakember, aki arra is emlékeztet, hogy otthon, a munkahelyünkön, vagy az ismerősökkel közösen látogatott helyeken is figyelmesnek kell lennünk. Hasznos lehet, ha napi szinten naplózzuk találkozásainkat, bár erre legfeljebb a lakosság húsz százaléka lenne hajlandó.

Ha az emberek őszintébbek lennének a hatóságokhoz, a kontaktkutatás új értelmet nyerne, összegzett a szakértő.

A legegyszerűbb persze az lenne, ha senkivel nem találkoznánk, akkor nem kellene listát vezetni, de hát az az emberek többsége számára – érthető módon – teljesen elfogadhatatlan és/vagy kivitelezhetetlen.

Ugyanakkor az is ide tartozik, hogy a megyei közegészségügyi igazgatóságokat már régóta meghaladja a feladat, hogy ellenőrizzék az igazolt fertőzöttek kontaktjait.