// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Bezár a kolozsvári macskabár

// HIRDETÉS

Az állatimádók, -védők és -jogi aktivisták hada úgy látszik, nem elég a boldogsághoz.

Újabb kolozsvári szórakozóhely fölött konganak a lélekharangok. Igaz, a kapuit épp becsukni készülő lokál nem tartozott a hagyományos kricsmik közé. Igen, a Lady Cat-ről van szó. Ahol embereken kívül macskákkal is sűrűn találkozhat a betérő. Ugyanis az alapító Raluca Anița (nem feltétlenül eredeti, de sok állatimádó, zöld, alternatív és állati jogvédő támogatását élvező) elképzelése az volt, hogy keresztezze a kávéházat az állatmenhellyel. 

Hát ez sikerült is neki, mégpedig olyannyira, hogy a kíváncsi humanoid fogyasztók mellett az Állategészségügyi Felügyelőség kőszívű hivatalnokai is ellátogattak a helyszínre, és be is záratták a lokált mondván, hogy a két dolgot nem lehet keverni: az ember vagy kocsmát nyit, vagy állatkertet. (Ez amúgy hülyeség, de hát ez volt.) Ám a valóság győzött, a macskáknál is szőrösebb szívű hivatal engedett, és a Cicahölgy újra megnyitotta kapuit.

Viszont – legalábbis a főnökasszony szerint – az incidens halálos sebet ejtett a hely renoméján. A bezárás körüli nagy sajtóvisszhangot követően sokan nem olvasták a hírt, hogy a Lady Cat újranyílt, ezért csökkent a forgalom, ezért csökkentek a bevételek. Ezért… augusztus 13-án annyi a macskabárnak. A bejelentésben ugyanakkor felkérik az állatszerető embereket, segítsenek otthont találni a kedves cicáknak, mielőtt lejár az idő. Nos, állatrajongók, harcias állatvédők, itt az újabb lehetőség.

Ha szabad ilyet mondani: mi inkább arra buzdítottuk volna a kedves rajongótábort, járjanak gyakrabban kocsmába és tartsák el szőrös kedvenceik kedvenc helyét. Bár sajnos az a tapasztalatunk, hogy az ilyen aktivisták általában józan életűek, keveset isznak, a hajnali részegség szakrális állapota többnyire elkerüli őket. Szóval nem járnak annyit kocsmába, mint a korsót, poharat megfogni inkább hajlamos, ám az állati jogokra kevesebbet adó polgártársaik. Ezt (is) jó tudni a hasonló hibridkricsmiket működtetni (jó)akaró vállalkozóknak.

 

 

Fotó forrása: transilvaniareporter.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS