Bevonta a tűzoltásra siető önkéntes tűzoltó jogosítványát egy rendőr, aki maga is a tűzvész helyszínére igyekezett – hírmix

Nem igazán találjuk a jelzőket az alábbi Galac megyei esettel kapcsolatban, így jobb híján a mindig kéznél lévő abszurd és hihetetlen szavakkal írjuk le a Căuești településen történteket. A filmszerű történet forgatókönyvért kiált.

Az expozícióban rögtön megismerjük Ionel Bejant, a drăgușeni önkéntes tűzoltót, aki nem szuperhős alkat, csak egy kötelességtudó, lelkiismeretes ember, aki civil foglalkozása mellett felelősségteljes közösségi munkát is végez. A napokban riasztás érkezett a 112-es számról, Căuești faluban kigyulladt egy lakás. Felvijjogott a sziréna, indult a küldetés.

A konfliktust az antagonistának, egy Târgu Bujor-i rendőrjárőrnek a visszapillantó tükörben való feltűnése váltotta ki, aki szintén a lakástűzhöz igyekezett. Ám hamarosan kiderült, – itt a fordulat – hogy a rendőr nem kíséri, hanem akadályozza a mentést. A feszültség a tetőfokára hág, amikor a rendőrautó a keskeny úton befékez a tűzoltóautó elé.

A csúcspont előszobája: miközben valahol Căuești-ben ég a tető, a rászorulók számára minden perc életbe vágó, addig az út szélén okmányellenőrzés zajlik. A rendőr azért intette le a tűzoltóautót, mert az nem adott neki elsőbbséget, és azt közölte az egységgel, hogy nincs joguk a kék fényjelzés használatára.

A tetőpontot a sofőrnek kiszabott több mint 3000 lejes bírság és a járművezetői jogosítványának négy hónapos időtartamra való bevonása jelentette. Drámai nagytotál: a tűzoltó megsemmisülve áll az út szélén, papírokkal a kezében, jogosítvány nélkül, miközben még mindig kanyarog a füst a horizonton.

A lezárás a legütősebb, ugyanis kiderül, hogy mire a hatóságok befejezték az egymás közti torzsalkodást, a falusiak vödrökkel már eloltották a tüzet. Az állam magára hagyta a polgárait, jelenléte irrelevánssá vált. Az önkéntes tűzoltó pedig a bíróságon keresi az igazát.

A drăgușeni sürgősségi önkéntes szolgálat (SVSU) vezetője és az az eset szemtanúja később elmondta, hogy a helyszínre tartó út során egy fényjelzéssel, de szirénahasználat nélkül közlekedő rendőrautó utasította őket megállásra. A tűzoltóautó éppen egy emelkedőn haladt, az út pedig rendkívül keskeny volt, ezért a sofőr nem tudott azonnal biztonságosan lehúzódni, hanem továbbhaladt még néhány métert, így a rendőrautó megelőzte őket.

Amikor végül megálltak, a közeg az iratokat követelte a sofőrtől. Hiába közölték vele, hogy éppen egy tűzhöz riasztották őket, a rendőr kijelentette: nincs joguk a kék fényjelzés használatára. A rendőr ugyanakkor elismerte, hogy ő is ugyanahhoz az esethez tartott erősítésként. Dinu Haret szerint ez egyértelmű hatalmi visszaélés, hiszen az emberi élet védelme mindig elsőbbséget élvez.

A megbüntetett önkéntes tűzoltó a helyszíni incidens után egy órán belül megjelent a rendőrségen, ahol elkészítették a jegyzőkönyvet. Ionel Bejan nem tudott válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy miért büntették meg, ha egyszer az SVSU hivatalos járművével sietett oltani. Csupán annyit közöltek vele, hogy nem állt meg a fényjelzésre. A tűzoltó azóta fellebbezett a bíróságon, és bízik az igazságszolgáltatásban.

Az ügyben megszólalt a Galați megyei Rendőr-főkapitányság is. Felicia Tudoran szóvivő szerint tűzoltóautó vezetője figyelmen kívül hagyta a rendőrségi egység által alkalmazott megkülönböztető fényjelzéseket, és nem tett eleget a jogszabályban előírt megállási kötelezettségének, valamint nem biztosította a rendőri egység akadálytalan haladását.

A hatósági ellenőrzés során megállapítást nyert továbbá, hogy a gépjárművet két darab kék fényjelző, illetve egy hangjelző berendezéssel szerelték fel. Ezek a technikai eszközök jellegüket tekintve megegyeznek a rendvédelmi szervek, illetve a mentőszolgálat által alkalmazott speciális jelzőberendezésekkel, azonban a vizsgálat feltárta, hogy a járművezető nem rendelkezett az ezek használatához szükséges, jogszabály által előírt hatósági felhatalmazással.

Így esett, hogy míg a hatóságok a szabályok betartására és a jogosulatlan eszközhasználatra hivatkoznak, a helyi közösség értetlenül áll az eset előtt. Tanácstalanul vakarják a fejüket, nagyot köpnek a földre. Hogy a fenébe fordulhat elő, hogy a mérlegelésre képtelen, erőfitogtató hatóság miatt egy aktív mentési akció hiúsult meg, kockáztatva egy lakóház teljes pusztulását.

A jog ugyanis nem önmagáért létezik, a társadalmi együttélést és a biztonságot szolgálja. A fellebbezésről döntő bíró számára remélhetőleg a jog szelleme azt fogja diktálni, hogy az élet védelme, a közérdek és a segítő szándék felülírja a villogók pontos árnyalatáról szóló szigorú jogi formalizmust.

Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan, aki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adataira reagált. Ezek szerint 2025-ben 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, az utolsó negyedéves összehasonlításban viszont 1,9 százalékkal visszaesett a GDP. Ezzel Románia technikai recesszióba lépett, mivel két egymást követő negyedévben csökkent a GDP.

A miniszterelnök arról írt a Facebookon, hogy 2025-ben Románia megkezdte az áttérést a deficiten és fogyasztáson alapuló – és látszólag jólétet biztosító, valójában azonban romboló hatású – gazdasági modellről a befektetéseken, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modellre. Szerinte az „átmeneti technikai recesszió” hozzátartozik az átállás előre jelzett és elkerülhetetlen költségeihez.

A kormányfő emlékeztetett, hogy a 2024-es évet 8-9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta az ország, és bár a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 8,2 százalékot tett ki, a gazdasági növekedés alig 1 százalék alatti volt. Az INS adatai szerint 2024 első felében is technikai recesszióban volt az ország, mert az elköltött pénz jelentős részét a fogyasztás, a merev kiadások, valamint a társadalmi és inflációs nyomást ellensúlyozni hivatott intézkedések emésztették fel – magyarázta Bolojan.

A kormányfő szerint 2024-ben a fogyasztás erősödését jobbára az import táplálta, a magas infláció pedig szinte semlegesítette a fiskális impulzusok hatását.

– fogalmazott.

A miniszterelnök hozzátette: 2025 júliusától változott a helyzet, elkezdődött a gazdaság talpra állítása, és sikerült egy hozzávetőlegesen 1 százalékos korrekciót elérni a költségvetés egyenlegében.

Bolojan megjegyezte, hogy az ehhez hasonló kiigazítások rendszerint a gazdaság hirtelen lassulását idézik elő, de az INS adatai szerint 2025 egészét tekintve így is nőtt 0,6 százalékkal a gazdaság teljesítménye. Kiközben a 2024-es ösztönzőnek szánt fiskális intézkedések egyensúlytalanságokat idéztek elő, a gazdasági hatásuk elmaradt a várt szinttől. Tavaly a költségvetési fegyelmet célzó intézkedések mellett a 2024-es ütemhez hasonló mértékben nőtt a gazdaság, de ez a növekedés már valós beruházásokon és strukturális tényezőkön alapult.

A kormányfő szerint az ország nincs válságban, hanem a gazdaság megerősítését szolgáló, szükséges korrekciók időszakát éli.

A legnagyobb koalíciós párt, a PSD elnöke közel sem ilyen derűlátó. Sorin Grindeanu kijelentette: a technikai recesszió nem csupán egy gazdasági adat, hanem szégyenteljes a koalícióra nézve. A politikus szerint az ország egyértelműen rossz irányba halad, és ennek megvan az első számú felelőse. Grindeanu közvetlenül Ilie Bolojan miniszterelnökre mutatott rá, akit a szerinte kialakult válságos helyzet legfőbb okozójaként nevezett meg.

A PSD elnöke úgy látja, hogy Bolojan ténykedését az „abszurditásig vitt makacsság” jellemzi, amelyet a „saját imázsa iránti állandó megszállottság” és a közérdek elé helyezett „személyes számítások” mozgatnak.

Történelmi mérföldkőhöz érkezik 2026-ban a hazai autópiac: a forgalomba írt elektromos és hibrid meghajtású járművek száma első alkalommal lépi át a százezres határt – derül ki a Gépjárműgyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) legfrissebb előrejelzéséből. A technológiai előretörés ellenére azonban a teljes piac kismértékű visszaesést könyvelhet el, amit Dan Vardie, az APIA elnöke a kiszámíthatóság krónikus hiányával és az idejétmúlt adópolitikával indokol.

Az adatok a hazai vásárlók igényeinek gyökeres megváltozását mutatják. Az APIA becslései szerint 2026-ban forgalomba helyezett személygépkocsik száma 153 000 körül alakul majd, ami enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest.

Bár van vásárlói igény az új és korszerű autókra, a teljes piaci volumen várhatóan 1,8 százalékkal mérséklődik az előző évhez viszonyítva. Az APIA elnöke szerint a visszaesés fő oka a támogatási programok és a gazdasági környezet körüli bizonytalanság. Dan Vardie úgy látja, hogy a piacot a politikai és gazdasági bizonytalanság fékezi, de leginkább a roncsautó-programokkal (Rabla) kapcsolatos kétségek hatnak negatívan.

Az új technológiák népszerűségével szemben a hagyományos motorizáció visszafordíthatatlannak tűnő hanyatlásba kezdett – áll a jelentésben. Az előrejelzés szerint 2026-ban várhatóan 35 500 benzinmotoros autót helyeznek forgalomba, ami drasztikus, 38,4 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A dízelmotorok sorsa is hasonlóan alakulhat, a várt 7500 darabos volumen 39 százalékos csökkenést jelent a 2025-ös szinthez képest.