Bárki is nyeri az elnökválasztást, azzal biztosan nem dicsekedhet, hogy a magyarok masszív támogatásával győzött

Ha megnézzük az országos részvételi adatokat, és összevetjük a Hargita és Kovászna megyei adatokkal, határozottan látni, hogy a székelyek továbbra sem tüntetik ki a bizalmukkal egyik jelöltet sem: öt órakor a részvételi arány elképesztően alacsony volt mindkét megyében. Hargitában a polgárok 17,80, Kovásznában 19,90 százaléka voksolt, miközben az országos átlag 40,22 százalék volt. Nagyjából olyan az egész, mintha a román többségű régiók kivételével az összes többi településen legfeljebb a rendőrök meg a csendőrök, illetve a családjaik mentek volna el szavazni. Na meg a román prefektus mindkét megyében. És hát azon sem csodálkoznánk, ha a magyarlakta megyékben az átlagosnál nagyobb lenne az érvénytelen szavazatok aránya is. Mert amúgy a nem magyar többségű, de jelentős magyar lakosságú megyékben sem kiemelkedő a részvételi arány. Szatmárban (30,01), Marosban (33,45), Biharban (38,17) és Szilágyban (38,16) is jócskán elmarad a részvételi arány az országos átlagtól. Erdélyben Kolozs (46,94), Brassó 454,57) és Szeben megye 45,59) továbbra is nagyon aktív, ugyanakkor a Kárpátokon túli, zömmel szociáldemokrata szimpatizáns megyékben húztak bele a legjobban. Amúgy a Kárpátokon túl tényleg felfokozott lehet a hangulat: Dolj megyében két idős, 80 év fölötti férfi is elhunyt a szavazókörben, illetve a szavazókör mellett. Bármi is lesz a végeredmény, a győztest azzal biztosan nem vádolhatják majd, hogy a magyarok juttatták az államfői székbe.