// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Azért exportálunk évente több millió élő állatot, mert nem vagyunk képesek őket becsületesen levágni

// HIRDETÉS

A The Guardian meginterjúvolta Ghiță Ciobanult, aki lerántotta a leplet.

Az európai országok közül mi exportáljuk a legtöbb élő állatot – elsősorban juhok formájában –, mert nincsenek EU-s-szabvány szerinti vágóhídjaink, és húsfeldolgozó üzemeink, hogy helyben dolgozzuk fel a haszonállatokat.

A brit The Guardian riportjában – aemlyet a Digi24 szúrt ki – megszólal a leghíresebb román juhász (csobán),

Gheorghe Dănulețiu, aka „Ghiță Ciobanul”,

aki egyáltalán nincs elragadtatva a helyzettől.

Csobán Ghica egyszerűen azért a legnépszerűbb a hazai juhpásztormezőnyben, mert 500 ezren követik őt a Facebookon, és kész. Ennek ellenére a bonus pastorok (latin) egyszerű, nomád életét éli 1500 juh társaságában.

A sztárcsobán szerint a nagy állatexportőr cégek és a hipermarketek korában a hozzá hasonló magányos pásztorok helyzete oda aljasult,

hogy 100 lejért kénytelenek elvesztegetni egy juhot.

Az állatokat persze rendszerint a nagy állatexportőr cégek vásárolják fel röhögve, potom összegért, hogy aztán legalább tízszeres áron adják el a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Azt, hogy ezek az állatok mennyi szenvedésnek vannak aztán kitéve a hosszú utazás során, jól illusztrálja az a tavaly novemberi eset, amikor egy 14 ezer román juhot (Szaúd-Arábia felé) szállító hajó elsüllyedt, az állatok jó része pedig odaveszett.

A riportból kiderül, hogy a sokmilliárdos EU-s támogatások dacára Romániának még mindig nem sikerült kiépíteni a szabvány szerinti vágóhidakat és üzemeket, így élő állatból mi exportálunk a legtöbbet az európai országok közül,

a hústermékek zömét kénytelenek vagyunk mi is importálni.

Ráadásul a románok a hagyomány szerint többnyire csak húsvétkor fogyasztanak bárányhúst, így a hazai juhállomány jó része az úgynevezett Țurcana fajtához tartozik, amit nem elsősorban a húsa, hanem a teje miatt is tenyésztenek. Mivel húsban nem tudjuk felvenni a versenyt az izomra gyúró fajtákkal szemben,

az európai piacon nem annyira népszerű a portékánk.

A cikk megoldási javaslatot is kínál: mindössze két vagy három nagy kapacitású vágóhidat kéne beüzemelni a tengerparti övezetben (valamelyik kikötő közelében), és a probléma jó része máris megoldódna. Addig szegény Csobán Ghica fújhatja a reményvesztett dallamokat a furulyáján.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS