// 2026. október 9., péntek // Dénes

Azért exportálunk évente több millió élő állatot, mert nem vagyunk képesek őket becsületesen levágni

// HIRDETÉS

A The Guardian meginterjúvolta Ghiță Ciobanult, aki lerántotta a leplet.

Az európai országok közül mi exportáljuk a legtöbb élő állatot – elsősorban juhok formájában –, mert nincsenek EU-s-szabvány szerinti vágóhídjaink, és húsfeldolgozó üzemeink, hogy helyben dolgozzuk fel a haszonállatokat.

A brit The Guardian riportjában – aemlyet a Digi24 szúrt ki – megszólal a leghíresebb román juhász (csobán),

Gheorghe Dănulețiu, aka „Ghiță Ciobanul”,

aki egyáltalán nincs elragadtatva a helyzettől.

Csobán Ghica egyszerűen azért a legnépszerűbb a hazai juhpásztormezőnyben, mert 500 ezren követik őt a Facebookon, és kész. Ennek ellenére a bonus pastorok (latin) egyszerű, nomád életét éli 1500 juh társaságában.

A sztárcsobán szerint a nagy állatexportőr cégek és a hipermarketek korában a hozzá hasonló magányos pásztorok helyzete oda aljasult,

hogy 100 lejért kénytelenek elvesztegetni egy juhot.

Az állatokat persze rendszerint a nagy állatexportőr cégek vásárolják fel röhögve, potom összegért, hogy aztán legalább tízszeres áron adják el a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Azt, hogy ezek az állatok mennyi szenvedésnek vannak aztán kitéve a hosszú utazás során, jól illusztrálja az a tavaly novemberi eset, amikor egy 14 ezer román juhot (Szaúd-Arábia felé) szállító hajó elsüllyedt, az állatok jó része pedig odaveszett.

A riportból kiderül, hogy a sokmilliárdos EU-s támogatások dacára Romániának még mindig nem sikerült kiépíteni a szabvány szerinti vágóhidakat és üzemeket, így élő állatból mi exportálunk a legtöbbet az európai országok közül,

a hústermékek zömét kénytelenek vagyunk mi is importálni.

Ráadásul a románok a hagyomány szerint többnyire csak húsvétkor fogyasztanak bárányhúst, így a hazai juhállomány jó része az úgynevezett Țurcana fajtához tartozik, amit nem elsősorban a húsa, hanem a teje miatt is tenyésztenek. Mivel húsban nem tudjuk felvenni a versenyt az izomra gyúró fajtákkal szemben,

az európai piacon nem annyira népszerű a portékánk.

A cikk megoldási javaslatot is kínál: mindössze két vagy három nagy kapacitású vágóhidat kéne beüzemelni a tengerparti övezetben (valamelyik kikötő közelében), és a probléma jó része máris megoldódna. Addig szegény Csobán Ghica fújhatja a reményvesztett dallamokat a furulyáján.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS