// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Azért exportálunk évente több millió élő állatot, mert nem vagyunk képesek őket becsületesen levágni

// HIRDETÉS

A The Guardian meginterjúvolta Ghiță Ciobanult, aki lerántotta a leplet.

Az európai országok közül mi exportáljuk a legtöbb élő állatot – elsősorban juhok formájában –, mert nincsenek EU-s-szabvány szerinti vágóhídjaink, és húsfeldolgozó üzemeink, hogy helyben dolgozzuk fel a haszonállatokat.

A brit The Guardian riportjában – aemlyet a Digi24 szúrt ki – megszólal a leghíresebb román juhász (csobán),

Gheorghe Dănulețiu, aka „Ghiță Ciobanul”,

aki egyáltalán nincs elragadtatva a helyzettől.

Csobán Ghica egyszerűen azért a legnépszerűbb a hazai juhpásztormezőnyben, mert 500 ezren követik őt a Facebookon, és kész. Ennek ellenére a bonus pastorok (latin) egyszerű, nomád életét éli 1500 juh társaságában.

A sztárcsobán szerint a nagy állatexportőr cégek és a hipermarketek korában a hozzá hasonló magányos pásztorok helyzete oda aljasult,

hogy 100 lejért kénytelenek elvesztegetni egy juhot.

Az állatokat persze rendszerint a nagy állatexportőr cégek vásárolják fel röhögve, potom összegért, hogy aztán legalább tízszeres áron adják el a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Azt, hogy ezek az állatok mennyi szenvedésnek vannak aztán kitéve a hosszú utazás során, jól illusztrálja az a tavaly novemberi eset, amikor egy 14 ezer román juhot (Szaúd-Arábia felé) szállító hajó elsüllyedt, az állatok jó része pedig odaveszett.

A riportból kiderül, hogy a sokmilliárdos EU-s támogatások dacára Romániának még mindig nem sikerült kiépíteni a szabvány szerinti vágóhidakat és üzemeket, így élő állatból mi exportálunk a legtöbbet az európai országok közül,

a hústermékek zömét kénytelenek vagyunk mi is importálni.

Ráadásul a románok a hagyomány szerint többnyire csak húsvétkor fogyasztanak bárányhúst, így a hazai juhállomány jó része az úgynevezett Țurcana fajtához tartozik, amit nem elsősorban a húsa, hanem a teje miatt is tenyésztenek. Mivel húsban nem tudjuk felvenni a versenyt az izomra gyúró fajtákkal szemben,

az európai piacon nem annyira népszerű a portékánk.

A cikk megoldási javaslatot is kínál: mindössze két vagy három nagy kapacitású vágóhidat kéne beüzemelni a tengerparti övezetben (valamelyik kikötő közelében), és a probléma jó része máris megoldódna. Addig szegény Csobán Ghica fújhatja a reményvesztett dallamokat a furulyáján.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek
Székelyhon

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek

Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS