// 2024. november 27., szerda // Virgil
RMDSZ

Az RMDSZ nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány bemutatásán

// HIRDETÉS

És majd csak szerdán dönti el, hogy megszavazza-e. Nem sietnek – jelentette be Kelemen Hunor, de készek bárkivel tárgyalni.

Alapos elemzés után a Szövetségi Állandó Tanács arra jutott, hogy nem dönt semmit, csak a forgatókönyveket vették sorra –jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök a SZÁT szombat délutáni ülése után. Sőt az RMDSZ-es honatyák nem utaznak holnap Bukarestbe sem a PSD bejelentésére, miszerint vasárnap mutatják be a parlament két háza előtt a saját kormányuk leváltását célzó bizalmatlansági indítványt. 

 

Hivatalosan nemcsak hogy a plénumot nem hívták össze, de a rendkívüli plénumot összehívni hivatott házbizottságok ülését sem hívták össze - vázolta a parlament hétvégi (nem)történéseit Kelemen.

 

A parlamenti többség joga levezényelni egy kormányátalakítást vagy -leváltást, a PSD-ALDE többség pedig nem tudta kezelni ezt a helyzetet, hangsúlyozta Kelemen. Viszont ez nem írhatja felül a demokratikus kormányzás elvét, miszerint a politikai döntéseket a pártoknak a parlamentben kell meghozniuk. Ha nem az ország sorsa múlna ezen, akkor

 

ő személy szerint már három napja folyamatosan röhögne a helyzeten,

mondta Kelemen Hunor, bár láthatólag nem volt vicces kedvében.

 

Hétfőtől tárgyalnak a PSD-ALDE koalícióval és bárki mással, aki hajlandó megoldani ezt a politikai válságot. Eddig nem tárgyalásokat, csak beszélgetéseket folytattak a koalíciós pártok vezetőivel, Liviu Dragneával és Călin Popescu-Tăriceanuval, telefonon beszélt Sorin Grindeanu még hivatalban lévő miniszterelnökkel is – válaszolta újságírói kérdésre. 

 

Az RMDSZ viszont nem akar beleszólni egy párt belső ügyeibe, előbb rendezzék soraikat, utána tárgyaljanak külső szereplőkkel – szögezte le Kelemen, aki bízik benne, hogy a jelenlegi kormánykoalíció házon belül meg tudja oldani ezt a válságot, hiszen ez kizárólag a koalíciós pártok felelőssége.

 

A koalíciós pártokkal kötött parlamenti együttműködés kiértékelését megkezdték már, de ennek eredményéről nem árult el semmit a szövetségi elnök, mondván, még hátra van két – korántsem egyszerű – hét ebből a parlamenti ülésszakból.

 

A bizalmatlansági indítványról sem döntöttek most semmit, 

látniuk kell előbb az indítvány szövegét, amelynek bemutatásán viszont nem vesznek részt holnap a parlamentben. Mert nem tudnak holnap délutánig leutazni Bukarestbe, sok helyről nincs is repülőjárat a fővárosba, autóval néha egy nap az út, és még a parlament rendkívüli ülését sem hívták össze – mondta Kelemen. És amíg létezik kormány – bár kicsit furcsa kormány –, 

 

addig nem tárgyalnak a kormányra lépésről, 

de bárkivel nyitottak tárgyalni, mondta a szövetségi elnök. Kérdésre elárulta, a tárgyalódelegáció(ka)t a frakcióvezetők és néhány honatya fogja alkotni az RMDSZ részéről, az összetételének meghatározása a szövetségi elnök kompetenciája. 

 

Ha nem a kormánypárt elnöke a kormányfő, akkor elkerülhetetlenek az ilyen helyzetek, amibe most a PSD kormányozta magát, de nem az RMDSZ dolga ez megoldani, válaszolta újságírói kérdésre. Őt személyesen nem érdekli a miniszterelnök-helyettesi poszt, nincsenek ilyen ambíciói, és nincs is meggyőződve, hogy odáig jutnak majd a tárgyalásokon, hogy ez szóba kerüljön.

 

Az RMDSZ esetleges kormányralépését nem befolyásolja annak a 30 milliárd lejes alapnak a megnyitása az önkormányzatok előtt, amelyet pénteken, leváltása előtt írt alá Sevil Shaidehh fejlesztési miniszter – válaszolta Kelemen Hunor a Főtér.ro kérdésére. Ez része a kormányprogramnak és az idei költségvetésnek, nincs benne semmi újdonság, mondta. Rákérdeztünk, hogyan értékeli a PSD szándékát 

 

a prefektusi és a megyei dekoncentrált intézmények vezetői tisztségének visszapolitizálására,

amit a most készülő közigazgatási kódexszel készülnek végrehajtani. Nem újdonság, hogy az RMDSZ szükségtelennek tartja a prefektusi intézményt a közigazgatási rendszerben, és legszívesebben kiiktatná onnan, de ahhoz alkotmánymódosítás kell. A jelenlegi hazug helyzetet viszont szerinte meg kell szüntetni, azóta is politikai alapon nevezték ki a prefektusokat, hogy névleg pártfüggetlen köztisztviselők lettek.

 

Románia az egyetlen európai ország, amely nem mert egyértelmű vonalat húzni, amely fölötti tisztségekbe vállaltan politikai alapon nevezzék ki a vezetőket, alatta viszont kizárólag a hozzáértés és a szakmai tapasztalat döntsön, mondta Kelemen. Szerinte a megyei dekoncentrált intézmények legfelső vezetőit még politikai alapon kellene kinevezni, mert ezek az intézmények a felelősek a kormányprogram végrehajtásáért, ellenzéki vezetőkkel nem lehetséges szerinte koherens kormányzás, a közvetlenül ez alatti tisztségeket viszont hozzáértés alapján kellene betölteni.

 

Úgy véli, a dekoncentrált intézmények esetében teljes reformra lenne szükség, egy részüket a kormány át kellene, hogy adja a megyei önkormányzatoknak, mert azoknak a kompetenciája megoldani azokat a problémákat, amelyeket ezek az intézmények kezelnek. A PSD egyébként a vissza-, át- vagy depolitizálás kérdésénél jóval szélesebb körű közigazgatási csomagot készít elő, amelyhez majd az RMDSZ-nek is lesznek javaslatai, mondta Kelemen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS