// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Az irodalmi Nobel-díjak Közép-Európába mennek, de nem Magyarországra és Romániába

// HIRDETÉS

Olga Tokarczuk lengyel írónő és Peter Handke osztrák író kapták az elmúlt két év egyszerre kiosztott kitüntetését.

Bár nagyon szurkoltunk, hogy tizenhét évvel Kertész Imre kitüntetése után hátha megint egy magyar – Nádas Péter vagy Krasznahorkai László, ők voltak ugyanis felterjesztve – vagy először a díj történetében egy román író (erre Mircea Cărtărescu látszik évek óta a legesélyesebbnek) kapja a 2018-as vagy 2019-es irodalmi Nobel-díjat, ez most sem jött össze.

Igaz, mindkét díj a tágabban értelmezett régióban marad: a svéd akadémia 2018-ra a lengyel Olga Tokarczukot, idénre pedig az osztrák Peter Handkét tüntette ki a világ legrangosabbnak tartott irodalmi elismerésével.

A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.

A 76 éves Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

A két díjazott életpályájáról és munkásságáról bővebb összefoglalót itt olvashatnak.

Az irodalmi Nobel-díj értéke kilencmillió svéd korona, azaz közel négymillió nehéz lej.

A svéd akadémia azért osztott ki két irodalmi Nobel-díjat idén, mert tavaly – túlzás nélkül – soha nem látott botrány rázta meg a nagy tekintélyű tudós testületet. A #metoo „kísértete” a stockholmi intézményt is utolérte: az irodalmi Nobel-díjról döntő bizottság egyik tagjának, Katarina Frostensonnak a férjét, Jean-Claude Arnault fotóművészt többrendbéli szexuális visszaéléssel vádolták meg (állítólag még Victoria svéd koronahercegnőt is zaklatta).

Ezenkívül a házaspárt gazdasági bűncselekményekkel is megvádolták, továbbá azzal, hogy – kemény fogadási pénzek bezsebelése céljából – legalább hét alkalommal (!) a döntés nyilvánosságra hozatala előtt kiszivárogtatták az aktuális irodalmi Nobel-díjas kilétét.

A botrány következtében Frostenson távozott a bizottságból, és lemondott a testület elnöke, Sara Danius is. Az akadémia ezért úgy döntött, 2018-ban nem osztják ki az irodalmi Nobel-díjat, ilyen pedig a második világháború óta nem fordult elő – idén ezt a hiányt pótolták két díj odaítélésével.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS