Az EU-s tagállamok közül Romániában lehetett a legolcsóbban élelmiszert vásárolni 2025-ben – hírmix

Az Európai Unió országai közül Romániában és Bulgáriában alakult a legalacsonyabban a háztartások végső fogyasztásának árszintje 2025-ben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett jelentéséből, amelyek az Eurostat adatain alapulnak. Végső fogyasztási árszinten mindazokat a termékeket és szolgáltatásokat érti a közgazdaságtan, amelyeket egy magánszemély vagy család a saját mindennapi szükségletei fedezésére megvásárol, elhasznál.

A teljes fogyasztói kosárra vonatkozó romániai piac árai átlagosan 35 százalékkal maradtak el az uniós átlagtól, míg a minden EU-s statisztikában közvetlen, alsó vagy felső szomszédunknak számító Bulgáriában ez az elmaradás 37 százalékos volt a közösségi átlaghoz képest.

A lista túlsó végén Dánia áll. Az északi ország az EU legdrágább államaként 40 százalékkal előzi az EU-s átlagot. A dánokat Írország követi 36 százalékkal, Luxemburg 32 százalékkal, míg Svédországban és Finnországban a fogyasztók 21-21 százalékkal fizettek többet az európai átlagnál.

A jelentés szerint Románia bizonyult a legolcsóbb tagállamnak az élelmiszerek és alkoholmentes italok termékcsoportban, ahol a hazai árszint az európai uniós átlag mindössze 80 százalékát érte el. A sorban következő ország Szlovákia az európai átlag 83 százalékával, majd Lengyelország és Csehország következik, mindkét államban 90 százalékkal. A legmélyebben a luxemburgiaknak kellett a zsebükbe nyúlniuk, ott ugyanis az élelmiszerek és alkoholmentes italok árai 22 százalékkal drágábbak az uniós átlagnál, míg Dániában az árak a közösségi átlag 121 százalékára rúgtak.

Ugyancsak Románia tartja a legalacsonyabb árszintet az unióban a kikapcsolódás, sport és kultúra kategóriában is, ahol az árak az EU-s átlag 63 százalékán ragadtak. Az INS adatai szerint a második helyet itt Bulgária foglalta el az európai átlag 66 százalékával.

A bolgárok ugyanakkor több más termék- és szolgáltatáscsoportban is megőrizték az unió legolcsóbb államának járó címet. Így náluk alakultak a legalacsonyabban az árak az alkoholos italok és dohányáru, a ruházat és lábbeli, a lakásfenntartás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok, a bútorok, háztartási felszerelések és lakáskarbantartás, a szállítás, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás kategóriákban is.

Ezzel szemben Dánia bizonyult a legdrágább uniós országnak a bútorok, háztartási felszerelések és lakáskarbantartás, a szállítás, a kikapcsolódás, sport és kultúra, továbbá a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás terén.

Az INS adatai a lakosság életszínvonalát meghatározó gazdasági teljesítményre is kitértek. Eszerint Románia és Horvátország 2025-ben a GDP-t tekintve az EU-s átlag 78 százalékán áll. A két államot szorosan követi Magyarország, ahol az egy lakosra jutó GDP az európai uniós átlag 76 százalékát tette ki. A rangsor legvégén kullogó Bulgária és Görögország teljesítménye 32 százalékkal maradt el az uniós átlagtól.

A legkiemelkedőbb mutatóval Luxemburg büszkélkedhetett, ahol az egy lakosra eső GDP 139 százalékkal haladta meg az európai átlagot. A kiugró eredmény azzal magyarázható, hogy nagyszámú külföldi munkavállaló járul hozzá az ország bruttó hazai termékének előállításához, miközben ők nem részei a helyi rezidens lakosságnak.

A hőkupola alatt folytatódik a miniszterelnök-jelölti casting, amelynek a karmestere, Nicușor Dan arra vár, hogy az Európa-párti pártok most már tényleg álljanak elő olyan előremutató személyi javaslattal, ami segítheti a hosszúra nyúlt politikai válságból való kilábalást.

A folyamatok azonban továbbra sem ebbe az irányban mutatnak, hisz a PNL, az USR és az RMDSZ Siegfried Mureșan EP- képviselőt javasolja a miniszterelnöki tisztségre, miközben a PSD a pártelnök Sorin Grindeanut jelölné, így egy szociáldemokrata kisebbségi kabinet alakulna a PNL és az RMDSZ támogatásával. Vagyis ugyanott tartunk, ahol eddig, zsákutcában.

A volt koalíciós partnereknek ugyanakkor péntek estig kell végleges megoldási javaslattal előállniuk, ezért csütörtökön a Vila Lac rezidencián a szokásosnál is nagyobb volt az egy négyzetméterre eső politikusok száma. Hiába a nagy felhajtás, sajtóértesülések szerint nem tudtak dűlőre jutni.

A legfrissebb információk szerint a PSD határozottan elzárkózik egy olyan kormánytól, amelynek az USR is tagja, miközben a PNL, az USR és az RMDSZ elképzelhetetlennek tart egy kabinetet az USR részvétele nélkül. A szociáldemokraták eközben továbbra is Sorin Grindeanut látnák szívesen a miniszterelnöki székben. Hogy még jobb legyen, sem a szociáldemokraták, sem Nicușor Dan államfő nem értett egyet azzal a jobboldalról érkező javaslattal, amely a korábbi kormánykoalíció pártjai közötti kölcsönösségi megállapodásra irányult.

Bár péntek a végső határidőt, politikai források szerint Nicușor Dan ma még külön egyeztet a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ képviselőivel a végső kompromisszum érdekében. Legrosszabb esetben, ha ma sem születik megállapodás, az államfő vasárnapig adhat haladékot a pártoknak, de nyomatékosította, elengedhetetlen, hogy keddig új kormány legyen.

Dan csütörtök este úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi konzultációk után kirajzolódott legalább egy kisebbségi kormány lehetősége, és elvárja a politikai vezetőktől a komoly magatartást és a politikai megállapodás megkötését. Rögtön hozzátette, nem ez lenne az első alkalom, hogy egy olyan jogos elvárásra épít, ami végül nem valósul meg, mert a politikusok időközben meggondolják magukat.

Az elnök hangsúlyozta, mindennél fontosabb a mielőbbi kormányalakítás, mivel a parlamenti képviselők és szenátorok kedden vakációra mennek, ezért szerencsés lenne addig lezárni a folyamatot.

Nem az országegyesítés szándéka, hanem az elképzelés lejáratása vezérelte a Diana Șoșoacă vezette S.O.S. România pártot, amikor előállt a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését célzó törvénytervezettel – jelentette ki pénteken Maia Sandu moldovai államfő. A bukaresti képviselőház által hallgatólagosan elfogadott dokumentum kapcsán az elnök úgy fogalmazott, hogy a javaslatot valójában egy moszkvai ügynök terjesztette elő, és az akció egyetlen célja az egyesülés gondolatának diszkreditálása volt.

Sandu szerint ez olyan, mintha ő maga holnap besétálna a chișinăui parlamentbe egy olyan jogszabálytervezettel, amely kimondja Franciaország csatlakozását a Moldovai Köztársasághoz, majd felszólítaná a kormányt ennek végrehajtására. Hozzátette, mindannyian nagyon jól tudják, hogy az egyesülést nem így csinálják.

Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben sor kerülhet-e egy erről szóló népszavazásra, a moldovai elnök egyértelművé tette, jelenleg nem látja jelét annak, hogy országa közel állna egy ilyen forgatókönyvhöz. Diana Șoșoacă jogszabálytervezetét még április 14-én nyújtották be a bukaresti parlamentben, ám a román kormány, valamint a képviselőház jogi és emberi jogi bizottsága is negatívan véleményezte azt. Mivel a plénum előtt nem zajlott le vita, és szavazásra sem került sor, a tervezet június 24-én vált hallgatólagosan elfogadottá, így az eredeti formájában kerül a döntéshozó fórumként eljáró szenátus elé.

A vitatott tervezet szerint a román parlament mondaná ki a két állam egyesülését, és egyúttal felhatalmazná a román kormányt, hogy azonnali hatállyal kezdjen tárgyalásokat a chișinăui hatóságokkal a folyamat véglegesítéséről.

Bár Maia Sandu az idei év eleje óta többször is beszélt a két ország esetleges egyesüléséről – hangsúlyozva, hogy egy erről szóló népszavazás esetén támogatná az elképzelést –, a mostani akciótól teljesen elhatárolódik. Az államfő májusban Strasbourgban azt is jelezte, hogy Chișinău alternatívaként mérlegelheti a Romániával való újraegyesülést, amennyiben az EU-s integráció megrekedne.

Az iData felmérése szerint jelenleg a moldovai állampolgárok 41 százaléka támogatja a Romániával való egyesülést, miközben a romániai állampolgárok mintegy 72 százaléka üdvözölné ezt a kimenetelt.

A román parlament egyébként már 2018. március 27-én, Besszarábia és Románia egyesülésének századik évfordulóján elfogadott egy nyilatkozatot, amely kimondja, hogy Románia minden időben készen áll az újraegyesítési törekvések fogadására, amennyiben a Moldovai Köztársaság polgárai is úgy akarják.

A bukaresti fejlemények azonnali reakciót váltottak ki a chișinăui ellenzék soraiban. Igor Dodon korábbi moldovai államfő élesen bírálta a történteket, azt állítva, hogy a román hatóságok azért engedték át a jogszabálytervezetet, hogy előkészítsék a Moldovai Köztársaság területi annektálását. Dodon hozzátette, kíváncsian várja a a moldovai vezetés reakcióját, és hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy a romániai politikusok imperialista politikája a két ország közötti konfliktust kockáztatja. Egyben szégyenletesnek nevezte, hogy Moldova jelenlegi vezetői hallgatnak, vagy hallgatólagosan jóváhagyják a román területi expanziót.