// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Átadták a XX. Tőkés-díjat Kisvárdán

// HIRDETÉS

Marosvásárhelyen élő író vehette át a nemzet megmaradásáért kifejtett munkájáéért.

Tófalvi Zoltán romániai magyar író, történész kapta meg a Tőkés László Alapítvány által alapított Tőkés–díjat idén. A kitüntetést vasárnap adták át ünnepi istentisztelet, valamint az azt követő nyilvános kuratóriumi ülés keretében a kisvárdai református templomban.

Az alapítvány fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke elmondta, a szervezet

a magyarságért végzett kiemelkedő teljesítményéért

díjazta a sorrendben huszadik Tőkés-díjjal a Marosvásárhelyen élő Tófalvi Zoltánt.

Az elismerést eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyek kapták meg, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész, vagy Orbán Viktor miniszterelnök - idézte fel Lengyel Szabolcs.

A Tőkés László református püspök nevét viselő alapítvány a rendszerváltáskor alakult, célja, hogy elismerje azok munkáját, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért.
A vasárnapi ünnepi istentisztelettel egybekötött díjátadón Tőkés László szentbeszédében kifejtette,

csak a szeretet segíthet

az Erdélyben élő, egyénileg vagy közösségileg sokszor már teljesen kilátástalan helyzetben lévő magyarok túlélésében és felemelkedésében.

„Erre a szeretetre kell bíznunk magunkat, hiszen nem a szép lelkek üdvösségét jelenti csupán az élő hit, hanem ez élő és ható erő, amely záloga és egysége lehet a jövendőnknek és megmaradásunknak" - fogalmazott a püspök, európai parlamenti képviselő.

„Mert hiszen ki tudná rangsorolni a határon kívüli és belüli gondjaink súlyosságát és mértékét?" - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszában pedig elmondta, sokszor irigylésre méltó ugyan az anyaországi magyar, de máskor

az anyaországiak is sokat tanulhatnának a külhoniaktól.

Tőkés László igehirdetésében Isten megtartó szeretetét és ebből fakadó kegyelmét kérte az erdélyiekre, a felvidékiekre, a délvidékiekre, a kárpátaljaiakra, és minden határon kívül rekedt magyarra.

Tófalvi Zoltán történész, író, újságíró, tévészerkesztő 1944-ben született Korondon, fő kutatási területe az 1956–os magyar forradalom és szabadságharc erdélyi és romániai visszhangja, illetve a székelyföldi népi kerámia. Eddig tizenegy önálló kötete, több száz tanulmánya jelent meg az Egyesült Államokban, Magyarországon, Svédországban, Németországban és Romániában.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS