// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Átadták a XX. Tőkés-díjat Kisvárdán

// HIRDETÉS

Marosvásárhelyen élő író vehette át a nemzet megmaradásáért kifejtett munkájáéért.

Tófalvi Zoltán romániai magyar író, történész kapta meg a Tőkés László Alapítvány által alapított Tőkés–díjat idén. A kitüntetést vasárnap adták át ünnepi istentisztelet, valamint az azt követő nyilvános kuratóriumi ülés keretében a kisvárdai református templomban.

Az alapítvány fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke elmondta, a szervezet

a magyarságért végzett kiemelkedő teljesítményéért

díjazta a sorrendben huszadik Tőkés-díjjal a Marosvásárhelyen élő Tófalvi Zoltánt.

Az elismerést eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyek kapták meg, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész, vagy Orbán Viktor miniszterelnök - idézte fel Lengyel Szabolcs.

A Tőkés László református püspök nevét viselő alapítvány a rendszerváltáskor alakult, célja, hogy elismerje azok munkáját, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért.
A vasárnapi ünnepi istentisztelettel egybekötött díjátadón Tőkés László szentbeszédében kifejtette,

csak a szeretet segíthet

az Erdélyben élő, egyénileg vagy közösségileg sokszor már teljesen kilátástalan helyzetben lévő magyarok túlélésében és felemelkedésében.

„Erre a szeretetre kell bíznunk magunkat, hiszen nem a szép lelkek üdvösségét jelenti csupán az élő hit, hanem ez élő és ható erő, amely záloga és egysége lehet a jövendőnknek és megmaradásunknak" - fogalmazott a püspök, európai parlamenti képviselő.

„Mert hiszen ki tudná rangsorolni a határon kívüli és belüli gondjaink súlyosságát és mértékét?" - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszában pedig elmondta, sokszor irigylésre méltó ugyan az anyaországi magyar, de máskor

az anyaországiak is sokat tanulhatnának a külhoniaktól.

Tőkés László igehirdetésében Isten megtartó szeretetét és ebből fakadó kegyelmét kérte az erdélyiekre, a felvidékiekre, a délvidékiekre, a kárpátaljaiakra, és minden határon kívül rekedt magyarra.

Tófalvi Zoltán történész, író, újságíró, tévészerkesztő 1944-ben született Korondon, fő kutatási területe az 1956–os magyar forradalom és szabadságharc erdélyi és romániai visszhangja, illetve a székelyföldi népi kerámia. Eddig tizenegy önálló kötete, több száz tanulmánya jelent meg az Egyesült Államokban, Magyarországon, Svédországban, Németországban és Romániában.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS