// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Arany János visszaköltözött a Múzeumkertbe

// HIRDETÉS

A szoborcsoporton még sosem végeztek ilyen átfogó felújítást.

Az átfogó restaurálást követően visszahelyezték a budapesti Múzeumkertbe szerdán Stróbl Alajos Arany János-szoborcsoportját – számolt be az MTI.

A 125 éve felavatott alkotáson átfogó felújítást még sohasem végeztek, korábban csak a háborús károk javítása történt meg. A szoborcsoport és talapzata restaurálására most a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében kerülhetett sor, a Forgax Kft. részletes szakmai terve alapján – mondta el a bronzszobrok visszahelyezését megelőzően a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója.

Varga Benedek hangsúlyozta, hogy a múzeum kertjében, az épület főlépcsője előtt központi helyet foglal el a költőnek emléket állító, monumentális kompozíció, amelyet 1893-ban avattak fel. A háromalakos szoborcsoportot Stróbl Alajos mintázta meg, a haraszti mészkőből felépülő, többlépcsős talapzatot pedig Schickedanz Albert tervezte.

Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját Toldi Miklós és szerelme, Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett megjelenik bronzból megformázott pajzsa, kardja és sisakja is.

A szobrok felületét eltérő keménységű és árnyalatú rétegek borították, emiatt az alakok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálás tervezése előtt fel kellett tárni, hogy a bronzfelület mennyire károsodott, illetve mennyire van veszélyben – közölte az MNM.

A szobrok visszahelyezése előtt Varga Benedek egy időkapszulát helyezett el a Toldi Miklóst ábrázoló szoboralakban a következő nemzedékek számára.

A rozsdamentes acélhenger tartalmazza a restaurálási dokumentumokat; a szobor konzerválásáról és a Múzeumkert rekonstrukciójáról a legrészletesebben szóló újságcikkeket; a Honismeret folyóirat Arany János-emlékévvel foglalkozó számát; egy puzzle-t, amelyből a Toldi Miklós szoboralak rakható ki; az Arany-emlékév reliktumait, valamint a Magyar Nemzeti Bank Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített emlékérméit. Varga Benedek az időkapszulába személyes üzenetét is elhelyezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS