// 2025. november 14., péntek // Alíz

Amerikában keresnek vevőt a törcsvári kastélyra a The Telegraph szerint

// HIRDETÉS

Csupán 80 millió dollár, és máris az Öné lehet Románia legnagyobb turisztikai célpontja, a Drakula várként elhíresült törcsvári kastély.

Azt beszélik a távoli Nagy-Britanniában, hogy a Brassó melletti törcsvári kastély tulajdonosai Habsburg Domonkos, Holzhausen Mária Magdolna és Sandhofer Erzsébet eladnák a jelenleg múzeumként működő impozáns erődítményt. A The Telegraph brit napilap írása egy New York-i élvonalas, az európai üzleti-jogban szakosodott ügyvédi irodára hivatkozik, amelyet a tulajdonosok megbíztak a kastély értékesítésével. Mark Meyer a licitáció lebonyolításáért felelő szakember a brit lapnak elmondta: a kastély áruba bocsátása nem szokványos – hiszen bárki felvásárolhatja, aki rendelkezik 80 millió dollárral – ennek ellenére „megfelelő helyekről” várnak ajánlatokat. A királyi leszármazottak kikötése csak annyi, hogy a kastély továbbra is maradjon nyitva a turisták előtt, mivel az ország legfontosabb turisztikai látványosságáról van szó. A lap úgy tudja, hogy első körben megkeresték a román kormányt, de az nem élt az elővásárlás jogával.

A Habsburg család ügyvédje, Corin Trandafir a Mediafax megkeresésére határozottan cáfolta azt, hogy a kastély eladó lenne, és azt állította, hogy a The Telegraph újságírója egy régebbi hírre alapozva írta meg cikkét. A Vocea Transilvaniei megszólaltatta az ügyben a kastély igazgatóját, aki nem tagadta, de nem is erősítette meg a brit lap által leírtakat. Nem úgy Törcsvár polgármestere, Gheorghe Hermeneanu aki szintén úgy tudja, hogy a kastély eladó. Sőt, azt nyilatkozta, hogy a tulajdonosok június folyamán egy utolsó látogatást tesznek a kastélyban, még mielőtt az új tulajdonos birtokba nem venné.   

 

A tölcsvári kastélyt először 1377-ben említették, mint olyan erődítményt, amelynek meghatározó szerepe volt Erdély védelmi rendszerében. Érdekesség, hogy a feljegyzések szerint 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király meghosszabbította a zálogot, azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen. Az erődítmény 1651-ben Brassó város tulajdonába került, és 1920. december 1-ig ez nem is változott. Ekkor viszont a város Mária királynőnek adományozta a kastélyt. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd leányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül. A kastély állaga az 1948-as államosítása, illetve a királyi család száműzetése után folyamatosan romlott. Restaurálását a rendszerváltás után fejezték be. Restitúciójára 2009-ben került sor, vitatott körülmények között. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Márton-napi lámpás felvonulás Kalotaszegen: a fényt, a jóságot vitték haza az óvodások
Krónika

Márton-napi lámpás felvonulás Kalotaszegen: a fényt, a jóságot vitték haza az óvodások

Évről évre nagyobb érdeklődés övezi a Márton-napi lámpás felvonulást Kalotaszegen, melynek hagyományát a térségben előbb Körösfőn, majd 2023-tól Bánffyhunyadon teremtették meg, bevonva Kolozs és Szilágy megyei óvodákat.

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…
Főtér

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…

… egy PSD-s szenátort megbüntettek, mert jogsi nélkül vezetett, most ismét kormányhoz ült… és egy polgár arra ébredt, hogy elözönlik a házát a maszkos rendőrök, hogy hol a puska, hol a felesége.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Székelyhon

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség
Krónika

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség

Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS