// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Amerikában keresnek vevőt a törcsvári kastélyra a The Telegraph szerint

// HIRDETÉS

Csupán 80 millió dollár, és máris az Öné lehet Románia legnagyobb turisztikai célpontja, a Drakula várként elhíresült törcsvári kastély.

Azt beszélik a távoli Nagy-Britanniában, hogy a Brassó melletti törcsvári kastély tulajdonosai Habsburg Domonkos, Holzhausen Mária Magdolna és Sandhofer Erzsébet eladnák a jelenleg múzeumként működő impozáns erődítményt. A The Telegraph brit napilap írása egy New York-i élvonalas, az európai üzleti-jogban szakosodott ügyvédi irodára hivatkozik, amelyet a tulajdonosok megbíztak a kastély értékesítésével. Mark Meyer a licitáció lebonyolításáért felelő szakember a brit lapnak elmondta: a kastély áruba bocsátása nem szokványos – hiszen bárki felvásárolhatja, aki rendelkezik 80 millió dollárral – ennek ellenére „megfelelő helyekről” várnak ajánlatokat. A királyi leszármazottak kikötése csak annyi, hogy a kastély továbbra is maradjon nyitva a turisták előtt, mivel az ország legfontosabb turisztikai látványosságáról van szó. A lap úgy tudja, hogy első körben megkeresték a román kormányt, de az nem élt az elővásárlás jogával.

A Habsburg család ügyvédje, Corin Trandafir a Mediafax megkeresésére határozottan cáfolta azt, hogy a kastély eladó lenne, és azt állította, hogy a The Telegraph újságírója egy régebbi hírre alapozva írta meg cikkét. A Vocea Transilvaniei megszólaltatta az ügyben a kastély igazgatóját, aki nem tagadta, de nem is erősítette meg a brit lap által leírtakat. Nem úgy Törcsvár polgármestere, Gheorghe Hermeneanu aki szintén úgy tudja, hogy a kastély eladó. Sőt, azt nyilatkozta, hogy a tulajdonosok június folyamán egy utolsó látogatást tesznek a kastélyban, még mielőtt az új tulajdonos birtokba nem venné.   

 

A tölcsvári kastélyt először 1377-ben említették, mint olyan erődítményt, amelynek meghatározó szerepe volt Erdély védelmi rendszerében. Érdekesség, hogy a feljegyzések szerint 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király meghosszabbította a zálogot, azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen. Az erődítmény 1651-ben Brassó város tulajdonába került, és 1920. december 1-ig ez nem is változott. Ekkor viszont a város Mária királynőnek adományozta a kastélyt. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd leányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül. A kastély állaga az 1948-as államosítása, illetve a királyi család száműzetése után folyamatosan romlott. Restaurálását a rendszerváltás után fejezték be. Restitúciójára 2009-ben került sor, vitatott körülmények között. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS