// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Adott Ön pénzt A föld bölcsességére? Egyhamar nem fogja viszontlátni!

// HIRDETÉS

A törvény értelmében ugyanis nem lehet visszaadni a Brâncuși-szoborra szánt adományokat.

George Ivașcu művelődésügyi miniszter csütörtökön kijelentette: a Constantin Brâncuși A föld bölcsessége című szobrának megvásárlására adományozott összegek nem fizethetők vissza, az érvényes törvények értelmében.

A történet 2014-ben kezdődött, amikor a román állam meg akarta venni a világhírű szobrász alkotását, ám a tulajdonosok által kért 20 millió eurós vételárat kicsit sokallta.

Aztán 2016-ban, a Cioloș-kormány idején újrakezdődtek a tárgyalások, és mivel sikerült jóval kedvezőbb árat, 11 millió eurót kialkudni, az illetékesek belevágtak a dologba. Annál is inkább, mert az aktus afféle erkölcsi jóvátétel is akart lenni a nagy művésszel szemben. A Párizsban élő Brâncuși hat évvel halála előtt felajánlotta a román államnak 200 munkáját és párizsi műtermét, suhogó ingyen, ám az akkori román akadémia elutasította arra hivatkozva, hogy művészete a polgári dekadenciát képviseli.

Egy szó mint száz, a román kormány adta a vételár egy részét, másik részére pedig adománygyűjtést hirdetett. A közadakozás viszont nem jött össze: csupán 1,25 milliót sikerült begyűjteni, ezért a terv dugába dőlt.

Igen ám, de az adományokat vissza kellett fizetni. Az új kormány 2017 végén megígérte, hogy 2018. december 31-ig minden egyes bani visszakerül jogos tulajdonosához.

Ám most kiderült, hogy a vonatkozó törvények lényegében megtiltják a visszafizetéseket. George Ivașcu miniszter bizonyos pénzügyi mechanizmusokra hivatkozott, meg arra, hogy senki illetékes nem adott semmiféle magyarázatot. Ezért szépen kihívja a miniszterelnöki ellenőrző testületet, és töviről hegyire átvizsgálják az egész történetet. Hogy világosan és érthetően el tudják mondani az adakozóknak, mi a helyzet.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter amúgy kollégája segítségére sietett. Azt nyilatkozta, a kormány határozatot fog hozni, hogy az adakozók visszakaphassák a pénzüket.

Mi meg azt kérdezzük önöktől: ezek után adományozna bármit is a román kormánynak?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS