// 2024. november 26., kedd // Virág
elgurult a gyógyszere

A Terapia igazgatója elmagyarázta a politikusoknak, hogy éppen miattuk nem tudnak új gyógyszereket gyártani

// HIRDETÉS

A legnagyobb hazai gyógyszergyár feje finoman elküldte a politikusokat melegebb éghajlatra (fetéve, hogy a melegebb éghajlat és a politikusok között szoros rokonsági kapcsolat áll fönn).

Hogy miért nem tudnak a hazai gyógyszergyárak olyan gyógyszereket gyártani, amelyekre most, a koronajárványban nagy szükség lenne? A politikusok miatt. Így összegzi a problémát a legnagyobb hazai gyógyszergyár, a kolozsvári Terapia igazgatója, Dragoş Damian.

A Terapia vezetője elismeri, hogy valóban nem tudnak például Remdesivirt vagy Favipiravirt (olyan vírusellenes szerek, amelyeket ugyan nem a koronavírusra fejlesztettek ki, de az eddigi kísérletek szerint hatásosak a korona ellen is) gyártani, mert egyszerűen nincs technikai felszereltségük hozzá, hiszen a mindenkori hazai kormány a kisujját sem mozgatja, hogy ilyen irányban támogassa a piac szereplőit.

Sőt ahelyett hogy fejlesztésekre ruháztak volna be a gyógyszeriparban, a politikusok 2015-ben rájuk sózták még az úgynevezett clawback (visszafizetési) adót is

– egy negyedévente, a forgalom függvényében befizetendő többletadó – ami hatalmas terhet rótt rájuk, gyártókra, így ezt a pénzt sem tudták fejlesztésre költeni.

Most, a pandémia közepén persze lenne igény az új gyógyszerekre, csakhogy ez nem megy így pik-pakk, ahhoz időben kellett volna gondolkodni.

Dragoş Damian azért fakadt így ki, mert Ludovic Orban például nemrég panaszkodott, hogy „politikai akarat” ugyan lenne a Remdesivir hazai gyártására, de nem találnak hozzá gyártót. Ezzel a miniszterelnök mosta a kezeit, mint Pilátus abban a híres könyvben, pedig épp az ő hibájuk (a politikusoké), hogy ez így van.

Dragoş Damian szerint

Magyarország már 10 éve felismerte, mennyire fontos a gyógyszeripar hatékony támogatása, és meg is lett az eredménye:

a szomszéd ország jelenleg évi 1,5 milliárd euró értékben exportál gyógyszereket, miközben Románia kevesebb mint 400 millió értékben.

Az igazgató még hoz egy pár példát, hogy melyik állam mennyi pénzzel támogatja jelenleg a gyógyszeripart (Amerika 800 millió dollárral, Ausztria 50 millió euróval stb.), miközben ha ők itthon elmondják a kifogásaikat, az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) tisztviselője odaböfögi nekik, hogy ha nem tetszik, lehet menni, majd találnak másik gyártót.

Az igazgató azzal zárja: jobb lenne ha megkapnák az államtól azt a 100 milliócskát (euróban), amit folyamatosan kérnek a szükséges fejlesztésekre, és akkor 5 év múlva pontosan azt fogják legyártani, amire éppen szükség lesz.

Favipiravirből például nemrég rendeltünk külföldről 770 ezer darabot. A Terapia igazgatója akkor is jelezte: 2021-től helyben is tudnák gyártani a gyógyszert, ha lenne rá komoly igény (azaz zseton az államtól).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS