// 2024. november 26., kedd // Virág
Trianon

A Románok Világtanácsa (van ilyen!) több jogot akar a románoknak… Romániában!

// HIRDETÉS

Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.

Kedves Olvasó, mi elsősorban azért tátottuk el a szánkat, hogy van ilyen organizmus szervezet. Románok Világtanácsa: ízlelgessük a kifejezést. Nekünk valamiért ez jutott eszünkbe róla:

Biza, a galaktikus szenátus a Csillagok háborúja című filmsorból. Ahol, ugye, az ismert világok minden lénye képviselteti magát. Na, hát ez a Románok Világtanácsa is valami hasonló lehet. És a galaktikus tanácshoz hasonlóan szart se ér, ami a világ sorsdöntő ügyeit illeti.

Na és akkor most, pont, mint a Csillagok háborújában, ugorjunk vissza egy picikét az időben.

Nem sokat, olyan 2015-ig.
Emlékeznek még a szép emlékű Palpatine szenátorra Dragnea pártnagyúrra? Aki most a dutyiban szövögeti az újabb terveket. Na, ez a Dragnea nagyúr 2015 októbere táján előállt egy országrágalmazási törvény ötletével. Nagyon egyszerűen: aki nyilvánosan ócsárolja Romániát, bünti! A szenátus (Dragnea nagyúr akkori játszótere) simán megszavazta a remek ötletet, ám a kirobbant felháborodási hullám hatására a képviselők végül kukába dobták. De a nagyúr nem adta fel, csak kicsit kivárt. 2018-ban ismét bedobta a rágalmazási gránátot. Amely ismét felrobbant. De az új epizód váratlan fordulattal ért véget: 2019 májusának legvégén Dragnea nagyúr végül nem a pártos mennybe, hanem a pártatlan börtönbe került.

És itt jön a képbe a Románok Világtanácsa.

A minap ugyanis a derék és éber és nemzetvédő testület előállt… Dragnea nagyúr tervének újabb változatával. De nem ám csak úgy, ukk-mukk-fukk, mint más béna országok. A rágalmazási törvény alapjaként megszavazták a Románok Jogainak Törvénykönyve nevű dokumentumot. Figyelem! A Románokét!
És innen idézünk picit:

„Figyeljünk oda a románok jogai kifejezésre. Ez fontos, ugyanis a vita során felmerült a probléma, hogy a kifejezés a kisebbségek elleni, jogmegvonás által történő diszkriminációként értelmezhető.”

Milyen igaz! Na de hoppá, hoppá, oké, idézünk még egy picit:

„Erről szó sincs (mármint a kisebbségek diszkriminációjáról – a szerk.), ugyanis a románokra vonatkozó sajátos jogokra gondolunk, amelyek sehol sincsenek rögzítve, sőt, egyeseket meg is tagadnak, mint az országon belül, mind nemzetközi szinten. Ezzel ellentétben, a kisebbségek jogait a román és az Európai Unió törvénykezése is védi, tehát a jelen Törvénykönyv nincs rájuk hatással.”

Na, így már egészen világos. Nem bántanak minket a világtanács románjai, dehogy! Magukat védik! De hogy is bánthatnának, hiszen

minket (meg más romániai kisebbségeket) hazai és nemzetközi jogok lézerkarderdeje véd!

Ezek után következik maga a Törvénykönyv. Nem tízparancsolat, mert csak nyolc pontja van. Soroljuk őket, dőljenek hátra, popcorn, kóla, pereg is a film:

1. A románok joga, hogy egy egyesített országban éljenek, amelyet a… nem vicc, pont ezt írja… 2018. december 1-én bekövetkezett Egyesülés (na, szép is lenne) szentesített, továbbá az 1920. június 4-i trianoni szerződés nemzetközi szinten elfogadtatott.

2. A románok joga, hogy óvást emeljen és elítéljen bármely kormányzati és nemzetközi szervezet, intézmény, továbbá hazai és külföldi személy vagy személyiség hivatalos vagy nem hivatalos állásfoglalását, amennyiben ez Románia felszabdalásának fenntartására (hm, fel van szabdalva máris?), illetve újraegyesítésének megakadályozására irányul.

3. A románok joga, hogy a jus sanguinis alapján feltétel nélkül megszerezhessék vagy elismertethessék a román állampolgárságot. (Bocs, de ez nem pont így van most is?)

4. A románok joga, hogy megtartsák és megvédjék saját keresztény, hagyományos és családra vonatkozó értékeiket. (Miben különböznek a családra vonatkozó értékeik például a mieinktől? Többnejűek akarnak lenni netán?)

5. A románok joga, hogy konzultáljanak velük és… na most tessék megfogózni… hogy

visszautasítsák az ország demográfiai összetételének megváltoztatását, idegen populációk bevezetésével. (Kérdés: ki is az idegen?)

6. A románok joga a román nyelvű elemi oktatáshoz, függetlenül a lakóhelyüktől, a román állam feltétlen támogatása mellett. (Reméljük, a diaszpórára gondolnak a derék szövegezők, nem a Székelyföldre.)

7. A románok joga, hogy adminisztrálják az országot, belső és külső nyomás nélkül, továbbá külső beavatkozás nélkül. (De hát most épp nem románok adminisztrálják és cseszik szét az országot?)

8. A románok joga, hogy a kisebbségekkel egyenlő arányban képviseltessék magukat a román parlamentben, az RMDSZ-t is beleértve (na végre, kibújt a szög a zsákból), hogy bármely románellenes nyomást ellensúlyozhassanak. (De bakker, mikor voltak a kisebbségek túlsúlyban a román parlamentben?)

Na kérem, ennyi. Szép szerdát kívánunk. Nevetve szép az élet!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS