// 2024. november 25., hétfő // Katalin
köszpénz

A románok nagy része tudja, hogy szétlopják az országot, de beletörődik, mert las-o așa, că-i bine așa

// HIRDETÉS

De vajon mennyit loptak el a tanulmány megrendelői?

Az európaiak 65 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció elfogadhatatlan, ami azért szomorú, mert ez az arány lehetne mondjuk – nem is tudom – 100 százalék is.

Az EU-s tagállamok közül legtöbben Lengyelországban (88%) rühellik a korrupciót, a legkisebb arányban pedig Magyarországon (38%), Lettországban (39%) és Csehországban (41%) ítélik el, de a románok is a legtoleránsabb európaiak közé tartoznak e tekintetben: csak 49 százalék gondolja elfogadhatatlannak a mutyizás nem hivatalos intézményét.

Álljunk meg egy szóra, tanár úr!

Hasonlítsuk össze Románia és Lengyelország helyzetét. Mint tudjuk, mindkét országban nagyban megy a mutyizás a felső emeleten, ezért nagyon sok román és lengyel menekül külföldre dolgozni, hogy valamivel normálisabb pénzt kapjon a melóért. Csakhogy, míg a lengyelek szinte kilencven százalékának elege van ebből, addig a románok több mint fele inkább beletörődik a szomorú valóságba.

Ha hozzávesszük azt is, hogy mindeközben éppen a románok azok, akik a legnagyobb arányban (64%) gondolják azt, hogy az országban zajló disznóságok őket is érinti személyesen, akkor tényleg elég pofás helyezést értünk el a hűbérranglistán.

Mindeközben Hollandiában mindössze 4 százalék félti a zsebét a korrupciótól, de gondolom ők azok, akik lopnak, szóval tudják, mi a dörgés.

Az egészségügyi rendszert nevezik meg a legtöbben a korrupció forrásaként, hazánkban 48 százalék dugott már kenőpénzt borítékba.

A románok még egy csúcsot tartanak: 58 százalékuk hiszi el azt, hogy a hazánkban tapasztalható korrupcióellenes harcnak (pl. a DNA ténykedése) van bármiféle haszna.

A felmérés tavaly decemberben készült Az Európai Bizottság megbízásából az összes EU-s tagállamban párhuzamosan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS