// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

A románok is meg akarják tanulni Kolozsvárt

// HIRDETÉS

Harmadjára adták ki Kolozsvár román és angol nyelvű, történelmi-turisztikai leírását.

Clujul văzut și nevăzut (A látott és nem látott Kolozsvár) címmel ma mutatták be a város történetéről belvárosi épületek alapján, románul és angolul mesélő könyvet. Buzog a lokálpatriotizmus Kolozsvár többségi lakosaiban: az első két kiadás 300-300 példánya elfogyott, a harmadik, 600 példányos kiadás pedig nem egyszerű újranyomás, hanem javított és bővített kiadás.

 

Ezt az újabb odafordulást a városhoz, a múltjához és a történelmi épületeihez érzékelte és érzékeltette a kötet több méltatója is, Radu Ardevan történészprofesszor, aki ennek a saját fiatalkorában is nagyon örült volna. Egyébként az öröm és a szégyen volt a két leggyakrabban emlegetett érzelem a kolozsvári Néprajzi Múzeumban rendezett bemutatón: mindenki örült, hogy ilyen kapós a könyv és a város helytörténete, és a szégyen (is) motiválta a szerzőket, hogy megírják a könyvet.

 

Mindkét szerző a kolozsvári George Barițiu Főgimnázium tanára: Vladimir-Alexandru Bogosavlievici, aki a román nyelvű szöveget írta, történelmet tanít a középiskolában, és gyakran viszi a diákjait városnéző sétára, Laura Zmicală pedig, aki a fotókért és az angol fordításért felelt, angolt tanít.

 

 

Laura Zmicală angoltanárnő, fordító, fotós, Tudor Salagean múzeumigazgató és Vladimir-Alexandru Bogosavlievici történelemtanár | Fotók: Szabó Tünde

 

Ő már negyedik generációs kolozsvári, és őszintén szégyellte magát, hogy sokáig nem tudott semmit a város történelméről, épületeiről - vallotta be a legalább száz fős publikumnak. Úgyhogy nekiállt olvasni, kutatni, de alig talált valamit a számára is elérhető nyelveken. 

 

Kiderült, románul az első, nem szakértőknek, hanem a laikus érdeklődőnek szóló helytörténetet Lukács József történész, egyetemi oktató írta. A Povestea oraşului-comoară – Scurtă istorie a Clujului şi a monumentelor sale (A kincses város története – Kolozsvár és műemlékeinek rövid története) című munka 2005-ben jelent meg, Lukács József pedig most is nagyon örült a 2014 után most újra kiadott utódnak, A látott és nem látott Kolozsvárnak.

 

 

Előtérben Lukács József örül

 

Vannak, akik számára Kolozsvár története 1918-ban végetért, és vannak, akik számára 1918-ban kezdődött, de a történelem maga folyamatos, és csak akkor ismerjük meg saját városunk, ha ezzel számot vetünk, és a teljes történetre figyelünk – mondta a bemutatón Vladimir-Alexandru Bogosavlievici. Tudatában van annak, hogy a város román és magyar közössége udvarias közönnyel viseltetik egymás iránt, de szerinte ez nem valós együttélés és multikulturalitás.

 

Csak azt tiszteljük, amit ismerünk, ezért ahhoz, hogy Kolozsvár lakosai a város polgáraivá is váljanak, és gondozzák saját örökségüket, elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjék városuk történetét és épített örökségét – nyomatékosította Bogosavlievici azt, amit a helyi magyar műemlékvédők nem győznek hangsúlyozni.

 

Maga a kötet nem kifejezetten turistáknak szánt útikönyv. Mellékletként ugyan tartalmaz egy térképet a belvárosról és egyet a Házsongárdi temetőről, de a könyv túl nagy és túl súlyos ahhoz, hogy séta közben lehessen forgatni. A helyiek körében újabban meghonosodott helytörténeti érdeklődés otthoni kielégítésére viszont teljes mértékben alkalmas. (Útikönyvnek remekül megfelel a Cluj Tourism telefonos alkalmazás, amit a Kolozs megyei tanács fejlesztett ki.)

 

 

Az érdeklődő közönségnek legalább a felét a szerző-tanárok diákjai tették ki

 

Hogy a többségi lakosok körében hódító új lokálpatriotizmus nem alkalmi fellángolás, arról a Régi Kolozsvár Egyesület (Asociatia Vechiul Cluj) árulkodik. Rendszeres összejöveteleket szervez, legközelebb például Laszlo Alexandru, Ovidiu Pecican és Varga Attila fog kolozsvári történeteket mesélni május 25-én a Maxim kávézóban. Varga Attila pedig már fordítja románra Jakab Elek 19. századi történész vaskos munkáját, a Kolozsvár történetét, amelyet az egyesület készül megjelentetni.

 

A látott és nemlátott Kolozsvár nem olcsó, 50 lejbe került a bemutatón, és a Mega Kiadó webáruházán kívül kapható a Néprajzi Múzeumban, a Deák Ferenc / Eroilor utcai Bookstory könyvesboltban és a BBTE Jókai / Napoca utcai egyetemi könyvesboltjában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS