// 2026. május 1., péntek // Munka Ünnepe , Fülöp, Jakab

A románok is meg akarják tanulni Kolozsvárt

// HIRDETÉS

Harmadjára adták ki Kolozsvár román és angol nyelvű, történelmi-turisztikai leírását.

Clujul văzut și nevăzut (A látott és nem látott Kolozsvár) címmel ma mutatták be a város történetéről belvárosi épületek alapján, románul és angolul mesélő könyvet. Buzog a lokálpatriotizmus Kolozsvár többségi lakosaiban: az első két kiadás 300-300 példánya elfogyott, a harmadik, 600 példányos kiadás pedig nem egyszerű újranyomás, hanem javított és bővített kiadás.

 

Ezt az újabb odafordulást a városhoz, a múltjához és a történelmi épületeihez érzékelte és érzékeltette a kötet több méltatója is, Radu Ardevan történészprofesszor, aki ennek a saját fiatalkorában is nagyon örült volna. Egyébként az öröm és a szégyen volt a két leggyakrabban emlegetett érzelem a kolozsvári Néprajzi Múzeumban rendezett bemutatón: mindenki örült, hogy ilyen kapós a könyv és a város helytörténete, és a szégyen (is) motiválta a szerzőket, hogy megírják a könyvet.

 

Mindkét szerző a kolozsvári George Barițiu Főgimnázium tanára: Vladimir-Alexandru Bogosavlievici, aki a román nyelvű szöveget írta, történelmet tanít a középiskolában, és gyakran viszi a diákjait városnéző sétára, Laura Zmicală pedig, aki a fotókért és az angol fordításért felelt, angolt tanít.

 

 

Laura Zmicală angoltanárnő, fordító, fotós, Tudor Salagean múzeumigazgató és Vladimir-Alexandru Bogosavlievici történelemtanár | Fotók: Szabó Tünde

 

Ő már negyedik generációs kolozsvári, és őszintén szégyellte magát, hogy sokáig nem tudott semmit a város történelméről, épületeiről - vallotta be a legalább száz fős publikumnak. Úgyhogy nekiállt olvasni, kutatni, de alig talált valamit a számára is elérhető nyelveken. 

 

Kiderült, románul az első, nem szakértőknek, hanem a laikus érdeklődőnek szóló helytörténetet Lukács József történész, egyetemi oktató írta. A Povestea oraşului-comoară – Scurtă istorie a Clujului şi a monumentelor sale (A kincses város története – Kolozsvár és műemlékeinek rövid története) című munka 2005-ben jelent meg, Lukács József pedig most is nagyon örült a 2014 után most újra kiadott utódnak, A látott és nem látott Kolozsvárnak.

 

 

Előtérben Lukács József örül

 

Vannak, akik számára Kolozsvár története 1918-ban végetért, és vannak, akik számára 1918-ban kezdődött, de a történelem maga folyamatos, és csak akkor ismerjük meg saját városunk, ha ezzel számot vetünk, és a teljes történetre figyelünk – mondta a bemutatón Vladimir-Alexandru Bogosavlievici. Tudatában van annak, hogy a város román és magyar közössége udvarias közönnyel viseltetik egymás iránt, de szerinte ez nem valós együttélés és multikulturalitás.

 

Csak azt tiszteljük, amit ismerünk, ezért ahhoz, hogy Kolozsvár lakosai a város polgáraivá is váljanak, és gondozzák saját örökségüket, elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjék városuk történetét és épített örökségét – nyomatékosította Bogosavlievici azt, amit a helyi magyar műemlékvédők nem győznek hangsúlyozni.

 

Maga a kötet nem kifejezetten turistáknak szánt útikönyv. Mellékletként ugyan tartalmaz egy térképet a belvárosról és egyet a Házsongárdi temetőről, de a könyv túl nagy és túl súlyos ahhoz, hogy séta közben lehessen forgatni. A helyiek körében újabban meghonosodott helytörténeti érdeklődés otthoni kielégítésére viszont teljes mértékben alkalmas. (Útikönyvnek remekül megfelel a Cluj Tourism telefonos alkalmazás, amit a Kolozs megyei tanács fejlesztett ki.)

 

 

Az érdeklődő közönségnek legalább a felét a szerző-tanárok diákjai tették ki

 

Hogy a többségi lakosok körében hódító új lokálpatriotizmus nem alkalmi fellángolás, arról a Régi Kolozsvár Egyesület (Asociatia Vechiul Cluj) árulkodik. Rendszeres összejöveteleket szervez, legközelebb például Laszlo Alexandru, Ovidiu Pecican és Varga Attila fog kolozsvári történeteket mesélni május 25-én a Maxim kávézóban. Varga Attila pedig már fordítja románra Jakab Elek 19. századi történész vaskos munkáját, a Kolozsvár történetét, amelyet az egyesület készül megjelentetni.

 

A látott és nemlátott Kolozsvár nem olcsó, 50 lejbe került a bemutatón, és a Mega Kiadó webáruházán kívül kapható a Néprajzi Múzeumban, a Deák Ferenc / Eroilor utcai Bookstory könyvesboltban és a BBTE Jókai / Napoca utcai egyetemi könyvesboltjában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…

Sánta Miriám

A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”

Sólyom István

Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Grindeanuék nem gondolták komolyan, hogy Bolojan komolyan gondolja, most a PSD léte foroghat kockán
Főtér

Grindeanuék nem gondolták komolyan, hogy Bolojan komolyan gondolja, most a PSD léte foroghat kockán

Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.

Nem kér már az RMDSZ-ből az EMSZ, elnöke kilép a képviselőházi frakcióból
Krónika

Nem kér már az RMDSZ-ből az EMSZ, elnöke kilép a képviselőházi frakcióból

Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.

Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Főtér

Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit

Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Székelyhon

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására
Krónika

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására

Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.

Lángok csaptak fel egy taplocai épületnél
Székelyhon

Lángok csaptak fel egy taplocai épületnél

Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…

Sánta Miriám

A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”

Sólyom István

Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS