// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

A román hadsereg jelképesen ismét átlépte a Kárpátokat Erdélyért

// HIRDETÉS

Az első világháborúba való belépésének 100 éves évfordulóját „ünnepli” Románia.

Száz évvel ezelőtt lépett be Románia az első világháborúba, és indított támadást az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. A védelmi minisztérium a centenárium alkalmából úgy döntött, napra és órára pontosan megismétli az akkori hadmozdulatokat, így a hadsereg ismét átlépte a Kárpátokat, hogy jelképesen meghódítsa Erdélyt. Emellett emlékünnepségeket szerveztek országszerte, megemlékezve az első világháborúban elhunyt román katonákról és a civil áldozatokról.

Ministerul Apararii Nationale, Romania - www.mapn.ro - Timeline | Facebook

Olténiában a 2-es számú Rovine gyalogos brigád elevenítette fel a Kárpátok hágóin történő átkelést. Gyalogos menetelést szerveztek a Zsíl völgyében, ahol megemlékeztek Ioan Dragalina tábornokról, aki az osztrák-magyar csapatok ellen meginduló román csapatok vezetője volt, és a Lainici-i hídtól nem messze vesztette életét.

Brassó belvárosában is történelmi újrajátszásra került sor:

a katonák korabeli egyenruhába öltözve, és a kornak megfelelő fegyverzettel vonultak be a város főterére. Nemcsak a román, hanem a cseh, a szlovák, a brit, az osztrák és a magyar hadseregek is képviselték magukat, és bemutatták akkori felszerelésüket.

A Brassó megyei történeti múzeum igazgatója a Digi 24-nek arról nyilatkozott, hogy hagyományt szeretnének teremteni a történelmi rekonstrukcióval, mivel

a történelemnek helye van az utcákon.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ünnepségsorozat vasárnap is folytatódik szerte az országban. A fővárosban egy mise keretében katonák tesznek esküt felidézve a száz évvel ezelőtti esküszöveget.

A Nagy Háború felidézése az egyik legnyomósabb érv az európai projekt folytatása mellett, amely immár több mint 70 év békét hozott - hangoztatta Klaus Iohannis államfő vasárnap a román első világháborús hadba lépés centenáriuma alkalmából rendezett megemlékezésen. Az elnök úgy értékelte, Románia történelmének fordulópontja volt az ország első világháborús hadba lépése az Antant oldalán, amely

lehetővé tette a Nagy Egyesülést (Erdély Romániához csatolását) és meghatározta Románia európai útját.

Az ismeretlen katona emlékművénél mondott beszédében Iohannis az első világháború 800 ezer - katonai és civil - áldozatának emléke előtt tisztelgett, ugyanakkor méltatta az országot „kiegészítő” Ferdinánd király bátorságát és eltökéltségét, valamint felesége, Mária királyné diplomáciai érdemeit, amelyekkel a „Nagy Háborúban aratott győzelem és a Nagy Egyesülés nemzetközi elismertetésében” játszott szerepet.

Az államfő felhívást intézett honfitársaihoz, hogy adózzanak tisztelettel minden román földben nyugvó hősi halott emléke előtt függetlenül attól, hogy milyen zászló alatt harcolt és milyen nyelven esküdött annak hűséget.

A világháború kitörésekor még a központi hatalmak oldalán álló Román Királyság 1916. augusztus 27-én intézett támadást az Osztrák-Magyar Monarchia ellen, miután az Antant arról biztosította Bukarestet, hogy győzelme esetén megkapja Erdélyt. A román hadseregnek Csík és Háromszék vármegyét, Brassót és Nagyszebent sikerült elfoglalnia, majd az ellentámadásba lendült osztrák-magyar és német csapatok 1916 októberéig kiszorították a román katonákat Erdélyből. Románia 1917-ben kötött békét a Bukarestet is elfoglaló tengelyhatalmakkal, majd 1918-ban újra hadat üzent Németországnak, csapatai ismét átkeltek a Kárpátokon és a győztes oldalon fejezte be a háborút.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS