// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A román EU-elnökség képmutatása ellen is menetelnek a székelyek

// HIRDETÉS

A Székely Szabadság Napjára idén is tömegeket mozgósítanak.

Megkezdte a mozgósítást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a március 10-i Székely Szabadság Napjára: a székelyek autonómiaigényének ismételt kinyílvánítása mellett ezúttal arra is felhívnák a figyelmet, hogy hiteltelen Románia soros uniós elnökségének jelmondata, miszerint a kohézió közös európai érték. Az SZNT közleményében azzal támasztja ezt alá, hogy az elmúlt tizenkét év során Székelyföld megtapasztalta az Európai Unió kohéziós politikájának kudarcát, hiszen míg a régió román többségű megyéi fejlődtek, addig Székelyföld gazdaságilag lemaradt,

immár uniós eszközökkel is folytatódott a régió elszegényítése.

Az SZNT egy polgári kezdeményezéssel akart és akar változtatni ezen változtatni, de a kezdeményezés bejegyzését 2013-ban az Európai Bizottság elutasította, az emiatt indított perben – a most hangoztatott kohéziós mottóval ellentétben – Románia a Bizottság oldalán avatkozott be.

Ráadásul Románia uniós elnökségének programja is képmutató, írja az SZNT, mivel úgy beszél az európai társadalmakban együtt élő csoportok párbeszédéről, hogy közben

egy 750 000-es népesség szülőföldjének létezését tagadja, jelképeit üldözi, és elutasítja a párbeszédet a letagadott, nem létezőnek nyilvánított régió lakóival.

A Székely Szabadság Napja alkalmat teremt arra, hogy a székelyek kifejezzék a diszkriminatív gyakorlattal szembeni tiltakozásukat és ay igénzt Székelyföld államon belüli önrendelkezése iránt.

A március 10-én, 16 órától esedékes megmozdulásra idén is autóbuszok indulnának Marosvásárhelyre, ahol a postaréti megemlékezés után, a hagyománynak megfelelően a város főterére, a kormányhivatal elé vonulnának a résztvevők. Az SZNT kéri, hogy valamennyi párt, civil szervezet és a történelmi egyházak is vegyenek részt az előkészületekben és a mozgósításban. Szervezők gondoskodnak arról, hogy autóbuszok induljanak minden olyan helyszínről, ahol erre igény van. A nagyvilágban élő magyarok szervezeteit arra kérik, hogy 2019. március 10-én vonuljanak székely zászlókkal Románia külképviseletei elé, és fejezzék ki szolidaritásukat a székely autonómiamozgalommal.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS