// 2026. október 31., szombat // Farkas

A PSD elnökének vadászbizniszei kerültek a sajtó célkeresztjébe

// HIRDETÉS

Teleorman megye területének 14 százaléka áll Liviu Dragnea és baráti társasága vadászszenvedélyének szolgálatában.

A brazíliai halászfalu és a Bărăganban található disznófarm után a teleormani erdők sűrűjébe vezetnek a Liviu Dragnea obskúrus ügyeit feszegető újságírók: ezúttal a RISE Project készített tényfeltáró riportot a PSD-elnök által több mint gyanús körülmények között alapított és működő vadászegyesületről. Összefoglaljuk a lényeget.

Liviu Dragnea vadászszenvedélye politikai karrierjének kezdetén, 1996 körül támadt, amikor az azóta megszűnt Demokrata Párt (PD) színeiben tanácsossá választották Turnu Măgurelen. Alig pár hónappal később a kezdő politikus máris Teleorman megyei prefektussá avanzsált – ekkoriban szerzett vadászengedélyt is.

1998-ban funkcióját felhasználva, Turris néven bejegyezteti a vadász, illetve horgász egyesületét a teleormani törvényszéken. Az egyesület székhelyeként a Turris nevű hotelt jelölték meg, melyet később privatizáltak, és Bombonica nevére került, aki akkor még Dragnea felesége volt. A Turris egyesület 21 alapító tag részvételével Tunu Măgurelen, a városháza épületében tartotta meg első ülését, melyen a város polgármestere és a Romsilva vezetői is részt vettek.

Már megint a Tel Drum...

Dragnea 2004 szeptemberében – akkoriban másodjára töltötte be Teleorman megyei önkormányzatának elnöki tisztségét – adta át az egyesület vezetését fiatalkori barátainak, köztük Petre Pitișnek, a Dragnea család közeli barátjának és Marian Fișcuci egykori iskolatársának. 2005-ben a Turris átköltözött a Tel Drum Rt. székhelyére. A cég 2002-ig a Teleormani Megyei Tanács tulajdonában állt, majd Marian Fișcuci vásárolta meg. Az aszfaltozási társaság neve felmerült a brazíliai utak és a sertéshizlalda kapcsán is.

2010-ben Petre Rădan – akit szintén rokoni szálak fűzték Dragneához felesége, Bombonica révén – a Tel Drum székhelyén létrehozta a Danubius telektulajdonosi egyesületet, mely összefogta azokat a területeket, melyen a Turris egyesület vadászott, illetve vadászott volna. A Danubiusnak 31 alapítótagja közül 10 a PSD színeiben megválasztott polgármester volt, lefedve Teleorman megye jelentős részét.

A Danubius társulást akkor hozták létre, amikor a 2006-os vadásztörvény alkalmazásának következtében lejártak a vadászterületek használatára feljogosító szerződések, és a tulajdonosoknak lehetőségük nyílt arra, hogy eldöntsék, milyen egyesületeknek engedélyezik a vadászatot. Ehhez elegendő volt egy bizonylat arról, hogy az adott területnek legalább az 51 százalékát birtokolják. Az eljárást 2010-ben éppen Borbély László volt környezetvédelmi miniszter egyszerűsítette egy rendelettel, mely szabad kezet adott a polgármestereknek a tulajdonosi listák összeállítására.

PSD-s polgármesterek akcióban

A Danubius a 10 teleormani polgármester közreműködésével megszerezte annak a 12 ezer birtoktulajdonosnak beleegyezését, akiknek területeik és erdőik alkalmasak voltak a vadászatra. Több személy is tanúsítja, hogy a Danubius egyesület a polgármesterekkel karöltve tudatosan meghamisították a tulajdonosi jegyzékben szereplő adatokat a hektárok többszörösét tüntetve fel. Így azt érték el, hogy papíron nagyobb területekre szerezték meg a vadászati jogot. Ha egyes telektulajdonosok nem írták alá a jegyzéket, odahamisították a szignójukat – állítja egy volt tanácsos, aki a Slobozia-Mândra település környékén található területek összeírásáért felelt.

A RISE Project szerint a rendőrség és a kormányhivatal rájött a csalásra, de az ügyészek „elásták” a dossziékat.

2015-ben a Turris négy felé oszlott, de mindegyik csoportosulás továbbra is Dragnea kezében van. A tagok 2021-ig 7 teleormani és egy Olt megyei vadászterület (összesen 79 ezer 500 hektár) felett rendelkeznek. Ez Teleorman megye területének 14 százalékát teszi ki a Hotnews számítása szerint. A területekért évente 23 ezer euró használati díjat fizetnek.

Erdőt vásárol az aszfaltozási cég

De nem csak a vadászati és a tulajdonosi társulások, hanem magáncégek beavatkozásával is folyik a hajsza a területekért. A már említett Petre Pitiș cége, a Gransiloz Kft. például 390 ezer euróért 260 hektárt vásárolt meg a Turris által kezelt 5000 hektáros vadászterületből Beciuban. A cégben később Dragnea fia szerzett többséget. 2012-ben a környezetvédelmi minisztérium engedélyt adott a vadtenyésztésre Gransiloz birtokába jutott területen. Az erdő végül a Tel Drumhoz került 700 ezer euróért. A Tel Drum tulajdonosai között ugyanazok a nevek merülnek fel, amelyek korábban: Marian Fișcuci egykori iskolatárs, Mugurel Gheorghiaș, Dragnea brazíliai helytartója, Liviu Dobrescu volt egyetemi évfolyamtárs, és Petre Pitiș családi barát.

A helyiek elmondása szerint ugyanebben az erdőben gyakran fordulnak meg PSD-vezérek,akik együtt vadásznak Dragneával. A RISE Projektnek egyedül Marian Oprișan, a Vrancea Megyei Tanács elnöke erősítette meg, hogy járt már a birtokon. Az oknyomozó riport kulcsszereplői közül azonban senki sem reagált a portál megkeresésére.

Mihai Vitezul földi maradványai felett vadászik Dragnea?

Az erdő különlegessége egyébként, hogy a területén található egy 17. századi templom, melyet eredetileg Mihai Viteazul felesége építtetett. Egy 2010-es ásatás során a templom mellett egy rejtélyes sírhelyet, és benne emberi csontokat fedeztek fel, amelyek egyes feltételezések szerint Mihai Vitezul havasalföldi fejedelem földi maradványai. A szerzetesek a felfedezésre hivatkozva megpróbálták visszaszerezni a területet Dragneától, de mindeddig nem jártak sikerrel...  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS