A média is sokat ront a magyar-román viszonyon

Van a „komoly sajtó” és van a valahol a virtuális térben kialakult „média”, amely megfojtja a komoly sajtót – hangzott el a Vox Populi második kiadásán. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kedden este lezajlott fórumon a meghívottak, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője és Marius Cosmeanu, Marosvásárhelyen élő publicista, a România liberă munkatársa a „másság” médiában való megjelenítését boncolgatta.

Az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásainak az oka, hogy ügynökök, pszeudo-újságírók, agitátorok teljesen radikális irányba vitték el a médiát – mondta Ambrus Attila. A román sajtó által kialakított ellenségkép miatt Oroszország után Magyarország a legellenszenvesebb ország. 1989 után az egységes nemzetállamról kiderült, hogy 13 nemzetisége van, és az egységet, csakis a „mások” veszélyeztethetik. A piacgazdaságra való átmenet nehézségei is kiváltották a nacionalizmust, az idegengyűlölet egyféle „magyarázatot” adott a nehézségekre.

A román sajtó négy mítoszt terjeszt: az összeesküvés-mítoszt (mindenki ellenünk van), a nemzetmentő mítoszt (kollektív reményeket és félelmeket fejez ki), az aranykor-mítoszt (a két világháború között volt a demokrácia csúcsa, és az akkori állapotokat kell visszaállítani, figyelmen kívül hagyva például a Vasgárdát, és azt szuggerálják, hogy a kisebbségeknek annyi jogot kell adni, mint akkor volt), és az egységmítoszt (Romániának egységesnek kell maradni, akik fenyegetik ezt az egységet – azok a „mások”).

Ezután az RMDSZ kormányra kerülésével egy pozitív változás állt be. 2000-től, tíz évig, a „roma évtizedbe” lépett a sajtó, a magyarok helyett a romák lettek az ellenség, a magyarokról jószerével meg sem jelent cikk. Ezt követően azonban a roma közösség lejáratására használt eszközök a magyarok lejáratásába „mentek át”. Sekélyes újságcikkek jelentek meg, amelyek minimalizálják a magyarság kulturális örökségének értékét. Kétpólusúvá redukálják a társadalmat, jó román, rossz magyar, felkészült román és felkészületlen magyar.

Hamis felvetéseket tematizál a média, felnagyítja annyira, hogy veszélyérzetet keltsen, mert a „hírtelevíziók” kizárólag erre jók, mert hírt, azt nem adnak. A tárgyilagossághoz tartozik az is, hogy néha mi, magyarok sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál – zárta elemzését Ambrus Attila.

Marius Cosmeanu szerint a dolgot 1918-ban rontották el, amikor a lakosság 30 százaléka nem román volt. A román államnak nem sikerült kihasználnia ezt a kincset, most 10 százalékra csökkent a kisebbségek aránya. Még ma is 19 nyelvet beszélnek, és itt van az Európai Unió két legnagyobb kisebbsége is, de nem tudunk élni vele.