// 2026. november 16., hétfő // Ödön

A magyar konyha titkos csodafegyvere, a libamáj

// HIRDETÉS

Gasztroforradalom zajlik Budapesten, mely új fejezetet indított a magyar konyhaművészetben. Tusványos leggusztább programjába kóstoltunk bele.

Ellenállhatatlan programpontot néztünk ki a csütörtöki ebédidőben a tusványosi szabadegyetem panelbeszélgetései közül: a magyar konyha gasztronómiai, gazdasági értékeiről, illetve kitörési pontjairól beszélgettek szakemberek a DEPO színpadánál, ahol a felcsigázott étvágy kielégítésére friss és izgalmas harapnivalókat – többek között a hungarikumnak minősített libamájas falatkákat – kóstolhattunk meg.

Gyakran hallani, hogy gasztroforradalom zajlik jelenleg Magyarországon, de valóban így van-e? – indította a beszélgetést Daróczi László (ügyvezető, Agrármarketing Centrum). A meghívottak egyet értettek abban, hogy valami történik a magyar gasztronómiával, hiszen egyre többen törekednek a magasabb színvonalra a vendéglátásban, ami a külföldről behozott minőségi alapanyagokkal kezdődik, és a fine dining térhódításában, illetve

a Michelin-csillagos éttermek megjelenésében csúcsosodik ki.

Ökrös Mariann (elnök, Magyar Libamájszövetség) szerint nem beszélhetünk gasztroforradalomról, amíg nem tudatosítjuk a magyar kultúra szerves részét képező konyhai lehetőségeket. Az elképzelhetetlenül sok fűszert használó, sütő kultúrával együtt a honfoglaló magyarok egész filozófiát hoztak be a Kárpát-medencébe, csak a halfélékből 30-40 receptről tudunk, de a polgári/főúri étkezési szokásokban is híven tükröződik a magyar konyha sokszínűsége.

A kommunizmus azonban lebutította a magyar gasztronómiát. Ökrös Mariann szerint a magyar konyhát elfelejtette a nyugat, és ezt jól tükrözi a libamáj esete, mely – a franciával versenyezve – a nemzetközi piac 80 százalékát fedi le, mégsincs kellőképpen benne a köztudatban. Ha nem térünk vissza az eredeti hagyományainkhoz, köztük pedig a saját termelésre, fűszerkertek kialakítására, akkor nem lesz sikeres a gasztroforradalom.

Ma már könnyű jót enni Budapesten, a kereslet és a kínálat közötti egyensúly látványosan fejlődött – fogalmazott Gál Péter (eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium). A gasztroforradalom ott kezdődik, ahol tudatosul,

az étkezés nem csupán kalóriabevitel, hanem kultúra.

Az államtitkár a minősítési rendszerek és az értékek mentén szerveződő közösségek fontosságát hangsúlyozta. Borászként úgy vélekedett, hogy a gasztroforradalmat megelőzte a magyar borvidékek népszerűsége. A magyar borokat sikerült lejáratni a kommunizmus idején, és évtizedekbe telt visszaállítani a bizalmat.

Csatlakozva az előtte szólók véleményéhez Szakáli István Loránd (agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium) is úgy vélekedett, hogy fontos a globális trendekbe való belesimulás, de legalább ennyire jelentős saját kulturális értékeink felismerése.

Az ma már tény, hogy Kelet-Közép-Európában Budapesten van a legtöbb Michelin-csillagos étterem, megelőzve az olyan városokat, mint például Prága. A gasztroforradalom azonban nem lehet csak a budapesti elit kiváltsága, a vidéki városokra is ki kell terjedjen. Szakáli szerint újra fel kell fedezni a magyar konyhát, és a modern gasztronómia eszközeivel újra kell értelmezni azt.

A hungarikumok kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette: arra törekednek, hogy Magyarországot az értékeken keresztül azonosítsák be külföldön, de ennél fontosabb

a helyi közösségek identitásmegőrző és közösségépítő értékeinek felismerése és tematizálása.

Pomázi Gyula (iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) kifejtette: a kis- és középvállalkozások forradalma ez, de a gazdaság egészére kihat. A kormány feladata olyan ösztönzési rendszer kidolgozása, amely tovább lendíthet ezen. Megkerülhetetlen a reprodukálhatóság kérdése, ehhez azonban üzleti modelleket, ágazatokat kell társítani, és megfelelő technológiák kellenek.

Pomázi felvetette: kár, hogy a minőségre törekvő éttermek arra kényszerülnek, hogy külföldről hozzák be alapanyagaikat, de ha ezen változtatni szeretnénk, akkor a vetőmagtól kell kezdeni az alapanyagok kitermelését.

Csutora Zsolt (keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium) tapasztalatai alapján a magyar konyhának még mindig van renoméja külföldön: a paprikás krumpli, a töltött káposzta, a pörköltek népszerűsége mellett

a magyar konyha titkos csodafegyvere külföldön a libamáj.

Rengeteg még a teendő a gasztroforradalom csúcsra járatása érdekében, és nem lehet elégszer hangsúlyozni az oktatás fontosságát. A falusi vendéglátóknak is fel kell ismerniük, hogy a vendégasztalon mennyivel jobban mutatnak a reggeli gyanánt a szupermarkertben megvásárolt virslik helyett a helyben előállított termékek – hangzott el a beszélgetés egyik következtetése.

Míg más nemzetek mítoszokat „gyártanak” nemzeti termékeik népszerűsítésére, addig a magyaroknak le sem kell hajolniuk a legendákért, amelyekre fel lehet fűzni a marketinget. A tájjelleg piacon történő megjelenítése az, ami tovább viheti a magyarországi gasztroforradalmat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS