// 2024. november 24., vasárnap // Emma
nem jön be a zöld

A lakosság többsége hallani sem akar az oltási igazolás munkahelyi bevezetéséről

// HIRDETÉS

Készült egy friss felmérés a témában, melyből többek közt az is kiderül, a megkérdezettek alig 30 százaléka gondolja azt, hogy egy ilyen szigorítás hatékonyabbá tenné a járvány elleni küzdelmet.

A járványhelyzettel kapcsolatos romániai közvélemény-kutatások úgy általában érdekesek és nagyjából pontosan tükrözik a lakosság hozzáállását a témához, illetve a hatóságok által elrendelt intézkedésekhez. Erről szól a G4Media által az Avangarde-tól megrendelt friss felmérés is, melyből többek közt megtudhatjuk, hogy

  • a válaszadók 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a munkahelyen kötelezővé tegyék a zöld igazolást;
  • a megkérdezettek 40 százaléka szerint egy ilyen intézkedés nem pörgetné fel az oltáskampányt, de a fertőzések számát sem csökkentené;
  • alig 30 százalékuk hisz abban, hogy ez a sokat vitatott lépés hatékony lenne a járvány elleni küzdelemben.

Bár az alkotmány 53. cikkelyének első bekezdése világosan kimondja, az állam kivételes esetekben – például a közegészségügyi kockázat esetén – bizony korlátozhatja az alapvető emberi és szabadságjogokat is, a válaszadók 40 százaléka bizony úgy gondolja, a zöld igazolás munkahelyi bevezetése alapvető jogokat sért.

A közvélemény-kutatásból továbbá megtudhatjuk azt is, hogy

  • a megkérdezettek 78 százaléka hallani sem akar arról, hogy az intenzív terápiás ellátásra szoruló oltatlanokkal kifizettessék a kórházi költségeket;
  • 35 százalékuk szerint Románia és Bulgária azért teljesít rosszul az oltáskampányban, mert az emberek nem bíznak a vakcinák hatékonyságában;
  • 17 százalékuk szerint viszont azért oltakoznak kevesen, mert nem bíznak a hatóságokban;
  • a megkérdezettek 9 százaléka a hatékony kommunikáció hiányát említette, míg 6 százalékuk az összeesküvés-elméletek terjedését okolja.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS