// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kabuli buli

A külügy csak most eszmélt rá, hogy az Afganisztánban rekedt román állampolgárok fele nem is akarja, hogy Bukarest kimentse

// HIRDETÉS

Többek között ezért is sikerült eddig csupán két embert repülőn kihozni.

Egy kicsit úgy járt a román kormány, mint a kiscserkész, aki este büszkén írta be a naplójába, hogy napi jó cselekedetként átkísért egy idős nénit az úttest túloldalára.

Igaz, kicsit határozottan kellett fellépnie, mert a néni igazából nem is akart átmenni.

A bukaresti illetékesek csütörtökön némi szégyenkezés és magyarázkodás közepette adták hírül, hogy a hadsereg Hercules típusú, jókora szállítógépe, amelyet az Afganisztánban rekedt 33 román állampolgár kimenekítésére küldtek oda, első útján egyetlen egy személyt tudott elszállítani a pakisztáni Iszlámábádba. Aztán pénteken hajnalban azt tudatták, hogy ismét csak egy román állampolgárt hoztak ki, egy bolgár, egy brit és egy amerikai társaságában.

Mindezt azzal magyarázták, hogy az afgán fővárosban, Kabulban káosz uralkodik, és az ott levő román állampolgárok egyelőre nem tudtak eljutni a repülőtérre.

Mert igaz ugyan, hogy az országban a hatalmat húsz év után ismét átvevő tálibok szabad elvonulást ígértek a nyugatiaknak, de ez a valóságban pont úgy valósul meg, ahogy az egy ilyen helyzetben egy iszlamista lázadók által éppen visszafoglalt közép-ázsiai országban várható: jórészt sehogy.

Az utcákon ugyanis számos ellenőrző pontot állítottak fel, amelyeket

egymással még beszélő viszonyban sem igen álló tálib csoportok működtetnek.

Ez azonban csak az egyik ok, amiért nem jutottak el a reptérre.

A másik az, hogy az ott tartózkodó romániaiak fele nem is akarja, hogy a román hatóságok hazahozzák őket.

A 33 emberből 16 akar hazatérni – közülük kettőt már kimentettek. 14-en egy biztonsági cég alkalmazottai, akik a város egyik épületében húzódtak meg.

Pénteken délelőtt azt közölte a külügy, hogy a 14 személynek sikerült elvergődnie a repülőtérre.

A többiek viszont köszönik szépen, de nem kérnek a hazai segítségből.

Egy részük ENSZ-alkalmazott, és maradni akar. Legfeljebb akkor hagyja el az országot, amikor az ENSZ teljes egészében befejezi ott a tevékenységét.

Mások egy kiberbiztonsági cég alkalmazottai, és ők is a cég kiürítési tervei alapján hagyják el az országot, ha az indokolttá válik.

Egy további személy 2014 óta dolgozik Kabulban egy civil szervezet munkatársaként – ő ugyan pénteken befejezi tevékenységét, és eredetileg beleegyezett abba, hogy hazaszállítsák,

de végül meggondolta magát, és mégis maradni akar.

A bukaresti illetékesek a kiszivárgott információk szerint meglehetősen morcosak, és próbálják győzködni az érintetteket, hogy ugyan, legyenek szívesek, és fogadják el a felkínált segítséget, ellenkező esetben ugyanis néhány napon vagy héten belül még ennyi esélyük sem lesz, hogy elhagyják az országot.

Egyelőre azonban hiába – úgyhogy a román szállítógép egyelőre jóformán potyára vesztegel az iszlámábádi repülőtéren.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS