// 2024. november 26., kedd // Virág
réztábla a kamu alatt

A kolozsvári városházának annyi a pénze, hogy a réztábla-piszkozatot is sárgarézből csinálják

// HIRDETÉS

Elképesztő agyatlanság az okos városban.

A nyáron fejeződött be az egyik legforgalmasabb kolozsvár-belvárosi utca felújítása, régebben Híd utcának hívták, ma Ferdindand a neve. Ez egy háromszáz méteres utcaszakasz, ami a Horea utcában folytatódva összeköti a Főteret a vasútállomással.

Az utca felújítása során a mélyből persze előkerültek a város múltjának darabjai, többek között a hajdani északi városkapu maradványai, amivel a hosszú Funar-korszakkal doppingolt Cluj-Napocában nem nagyon tudott mit kezdeni a városvezetés és pár nap nézelődés és mímelt érdeklődéstanúsítás után

jól vissza is temették a hatalmas faragott köveket, jó mélyre, ahová valók, ugyebár.

Az utcafelújítást aztán valahogy sikerült úgy tíz hónap alatt befejezni (csak emlékeztetőül, tavaly ősszel, iskolakezdés és az általános őszi életbeindulás előtt pár nappal túrták fel ezt a talán legforgalmasabb belvárosi útszakaszt), a járdákra került Kínából importált kőborítás, az utak szélére a kolozsvári hivatalosságok által valamiért irtó sikkesnek és menőnek tartott dizájner fák, az úttestre pedig őszi szántáshoz hasonló felületképzéssel lefestett biciklisáv (nem vicc, panaszkodnak is rendesen a bringások, rolleresek, hogy a durva felület kirázza az agyukat).

A legújabb menőzés a valami USB-portokkal ellátott köztéri pad (!) elhelyezése után Emil Boc polgármester által nagy előszeretettel okos városnak nevezett Kolozsváron az, hogy a közpénzből kifizetett, közterületen elhelyezett sárgaréztáblákat még azelőtt kiöntik, hogy egy hozzáértő helyesírási szakember (érezzük az iróniát, ugye? két nyolcadikos három perc alatt oldotta volna meg) átnézné a szövegét, hogy ne kelljen aztán a helyesírási hibákat leflexelni és forrasztgatni rá az új betűket.

Mert hogy ez történt: a mélybe temetett hajdani északi városkapu környékén nemrég megjelent a járdába ágyazva egy elég méretes antikolt sárgaréztábla, amely

a Kolozsváron teljesen szokatlan módon öt nyelven (köztük a lovak nyelvén, MAGYARUL!!! is)

röviden tájékoztat arról, hogy ott állt négyszáz évig a 15. században épített városkapu, amit 1870-ben bontottak el.

Aztán a tábla eltűnt, a helyére a megszokott kínai kőlapok kerültek. Páran észre is vették, szóvá is tették értetlenül, hogy valami gond lesz itt. Később kiderült, hogy a városi önkormányzat leszereltette a táblát, helyesírási hibák miatt, ezeket kijavítják, aztán visszaágyazzák az objektumot a járdába. Vagyis, ahogy már mondtuk:

elkészült a tábla, de az öntés előtt nem korrektúrázták ki a pár soros szöveget.

Hát így mennek a dolgok Kolozsváron, az okos városban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS