// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

A Kolozsvári Magyar Napok a harmadik legnépszerűbb fesztivál

// HIRDETÉS

Kolozsvár kulturális életét felmérő közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a kincses városban nem hallgatnak manelét.

Az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó Kolozsvár lakosságának kultúrafogyasztási szokásait vizsgálta meg az IRES közvélemény-kutató intézet. A reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy milyen zenét hallgatnak a kolozsváriak, melyik kulturális intézményeket látogatják, és mennyi pénzt fordítanak művelődésre. A 2015. márciusában végzett telefonos felmérés keretében összesen 1096 alanyt kérdeztek, az alsó korhatár 16 év volt. A hibaszázalék +-3 százalék. De lássuk a részleteket!

Melyik Kolozsvár legreprezentatívabb kulturális szimbóluma? A megkérdezettek 18%-a szerint a Román Nemzeti Színház, 11%-a szerint pedig a Főtér és a Mátyás-szobor. Mindössze 4-4 százaléknyian gondolják azt, hogy a Bocskai (Avram Iancu) tér, az ortodox katedrális, illetve a Szent Mihály-templom Kolozsvár legfontosabb jelképe.  A megkérdezettek többsége legszívesebben komédiát (28%) vagy akciófilmet (22%) néz a mozikban, és román könnyűzenét (21%), népzenét (16%) és rockot (11%) hallgat. Csupán a megkérdezettek 1%-a vallotta be, hogy szereti a manelét (meggyőződésünk, hogy ennél sokkal több a látens manelista – szerk. megj.). 87% mondta azt, hogy hallott már annak a lehetőségéről, hogy adója 2%-át felajánlhatja intézményeknek, szervezeteknek, alapítványoknak, 66% válaszolta azt, hogy élt már a lehetőséggel.

Pénz és kultúra
Create bar charts

Ami a kultúrafogyasztási szokásokat illeti: a megkérdezettek 9%-a sohasem járt kulturális eseményen, 12%-a nyilatkozta azt, hogy egyszer egy évben megy el rendezvényre. 57% évente, 17% havonta, 4% pedig hetente több alkalommal jár el. A leggyakoribb ok, ami miatt távol maradnak a kulturális élettől az – meglepő módon – nem a pénz- (5%), hanem az időhiány (30%).  A leggyakrabban látogatott intézmény egyébként a botanikus kert, ezt követi a Román Nemzeti Színház. A megkérdezettek 11%-a nyilatkozta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban járt a Magyar Állami Operában, 9%-a Magyar Állami Színházban.

A megkérdezettek 84%-a hallott arról, hogy Kolozsvár 2021-ben megpályázza Európa Kulturális Fővárosa címet, 56%-a nagyon jó ötletnek tartja, 38%-a biztos abban, hogy a város elnyeri a címet. Több kérdés konkrét kulturális eseményekhez, köztük a Kolozsvári Magyar Napokhoz kapcsolódott. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 69%-a hallott már a magyar közösség legnagyobb rendezvényéről, 9% részt vett már legalább egyszer rajta, 21% többször is. 32% nyilatkozta azt, hogy jövőre is részt vesz a Magyar Napokon.

A sötétzöld szín a többszöri,a világoszöld az egyszeri részvételt jelzi. A sárga szín azt jelöli, hányan válaszolták azt, hogy soha nem vettek részt az illető rendezvényen.

A legismertebb kulturális esemény egyébként a városnapok, a TIFF, illetve a Kolozsvári Magyar Napok. Emil Boc polgármester kedvenc rendezvényét, az Untold Fesztivált mindössze 26 százaléknyian ismerik, és a megkérdezettek 2% vett is részt rajta.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS