// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

A kollektív emlékezet képei a Korunk Stúdiógalériában

// HIRDETÉS

A kollektív emlékezet tereit járjuk. Kerekes Emőke fotóművész a lélekvezetőnk.

Kettős eseményt ünnepelt tegnap délután a Korunk Stúdiógaléria. Amint azt Kántor Lajos, a galéria egyik alapító atyja elmondta, új tárlatszervezőt köszönthet a kolozsvári közönség, Fazakas Rita személyében. Kedélyesen hozzátette, hogy ezt a funkciót jobb helyeken kurátornak nevezik, jobb helyek  alatt értendők azok a szervezetek, amik többet is tudnak fizetni az elvégzett munkáért, ha egyáltalán. (Retorikai kérdés: ezzel más szervezeteket minősített fel, vagy az általa hosszú időn át vezetett szervezetet le?)

Fazakas Rita beköszönő szavai után következett az est fénypontja: Kerekes Emőke fotóművész Flacara/Breakdown című kiállításának megnyitója. Termetes, ám jól megkonstruált beszédében Márkos Tünde képzőművész – aki múltfelejtőként határozta meg magát – elefántmemóriával idézte fel a múltfeltáró képzőművészeti irányzat néhány alapvető ideológiai jellemzőjét és meghatározó személyiségét.

 

 

Kerekes Emőke a rendszerhalál utáni szocreál-indusztriál terepen (a hajdani Flacăra fonalfeldolgozó gyár épülete) jelöli ki az emlékezet terét, egy hatalmas orsónyi piros fonallal, amely jelen esetben úgy működik, mint az emlékezet vörös fonala, vagy Thézeusz zsinege. Csak követni kell és figyelni, milyen vizuális kódok mentén járható be az alkotó által felszínre hozott múltlabirintus.

 

 

A szesszel ellentétben az emlékezet sosem teljesen tiszta. Kik emlékeznek? Mire? Hogyan? Ráközelíteni lehet az adható válaszokra, pontosan tetten érni őket lehetetlen. Kerekes Emőke nem is próbálkozik vele. Csak felmutatja. Rácsos kazettákba zárt archív arcok. Kitekintők, és mégis, saját memóriájuk múltjába zártak. Az emlékezet terében talált tárgyak, lágy árnyékokba burkolva, mint költöztetésre kész meisseni porcelántálak. És maga a tér, kilúgozva, falfehéren. Ahogy a nézés ideje telik, határozottan jól jön a piros fonal, mert fennáll annak a veszélye, hogy a néző, mint egyén, belevész a kollektív emlékezet útvesztőjébe.

Remek kiállítás nyílt meg Kolozsváron. És a közeljövőben bárki megtekintheti, a Korunk Stúdiógalériában.

 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS