// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A károlyi polgármester jól megmondja Theodorescunak

// HIRDETÉS

És nagykárolyi társainak. A helyi liberális pártelnök ugyanis a partiumi kisváros polgármestere szerint az elmúlt hat évben etnikai uszításon kívül egyebet nem csinált.

A nagykárolyi képviselő-testület nem megtiltotta, hogy I. C. Brătianunak szobrot állítsanak a partiumi kisvárosban, hanem egyszerűen csak más helyszínt javasolt a kezdeményezőknek az általuk kiválasztott helyett – reagált a Krónika megkeresésére Kovács Jenő polgármester Răzvan Theodorescu kijelentésére.

Amint arról beszámoltunk, a történész, akadémikus, volt művelődési miniszter és tévéelnök

Kelemen Hunor művelődési miniszteren verné el a port,

amiért az RMDSZ-es többségű nagykárolyi városi közgyűlés elvetette azt a román politikusok által felvetett javaslatot, hogy a városban állítsanak szobrot Ion I. C. Brătianu 20. század elején élt bukaresti politikusnak, volt miniszterelnöknek.

Theodorescu levélben fordult a jelenlegi művelődési miniszterhez, amelyben „meggondolatlannak” minősítette a nagykárolyi közgyűlés döntését, különösen annak fényében, hogy a művelődési tárcát az RMDSZ irányítja. Theodorescu nem riad vissza a nagy szavaktól sem: szerinte a nagykárolyi döntés

„súlyos sértés” Romániával szemben.

Kovács Jenő válaszában leszögezte: ez nem az ő döntése, hanem a tanács határozata volt, mellyel – mint hozzátette – maga is egyetért.

A polgármester szerint míg a magyar többségű városban nincsenek magyar, politikai konnotációkat hordozó köztéri alkotások, románból van négy darab: a román katona emlékművén kívül ugyanis Avram Iancu, Vasile Lucaciu és Simion Bărnuţiu emlékét is őrzi egy-egy szobor.

Kovács emlékeztetett: az első világháborút követően Nagykárolyból

eltávolították Kölcsey szobrát,

a négyméteres Kossuth-szobrot pedig felrobbantották, emiatt a helyi magyarok a mai napig érzékenyek erre a témára. „A liberális pártelnök, Ilie Ciuta pedig egy fogpiszkálót se kérjen, mert annyit sem kap. Etnikai uszításon kívül semmi mást nem csinált az elmúlt hat évben” – háborgott ez elöljáró.

Mint mondta, a liberális párti politikus a tulajdonában lévő internetes újságot is elsősorban feszültségkeltésre használja, ami szerinte elfogadhatatlan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS