A járvány egészségesebb táplálkozásra ösztönöz minket, de a románok túl sokat isznak és bagóznak

Egy új felmérés szerint az emberek a világjárvány és a kijárási korlátozások alatt elkezdtek egészségesebben és körültekintőbben élelmiszert vásárolni. A felmérés 5 kontinens és 15 ország mintegy 3000 lakójának válaszait összesíti, és ebből kiderül, hogy egyértelműen mindenki sokkal többet költ fertőtlenítő és tisztítószerekre, mint ahogy konzervekre és friss élelmiszerekre is, miközben jóval kevesebb elektronikai terméket, ruhát vagy kozmetikai cikket vásárolnak az emberek. A válaszadók 64 százaléka igyekszik csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, 50 százalékuk pedig újabban igyekszik egészségesebb életmódot kialakítani, és a vásárlásaikat is eszerint intézik. Az emberek 60 százaléka többet foglalkozik magával, tízből hatan pedig többet mozognak otthon. A felmérés készítői szerint ráadásul ezek a változások akár hosszabb távon is éreztetni fogják hatásukat. Eközben azonban egy másik felmérés szerint a románok 37 százalékkal több szeszes italt vásárolnak mostanában, mint az megszokott, ami viszont már nem az egészséges életmód irányába mutat. A listán ráadásul a következő a dohányáru amelyre 25 százalékkal nagyobb a kereslet. A felmérés szerint a román húsvét előtt idén 80 százalékkal több sör, 39 százalékkal több bor és 69 százalékkal több sangría fogyott, mint szilveszterkor. Persze nálunk is ott van a legkelendőbb termékek listáján a fertőtlenítőszer – és az élesztő, de alapvetően több élelmiszert vásárol mindenki. A nagy bevásárlóláncok eladásai az első hazai koronafertőzöttek hírére például 30 százalékkal nőttek a korábbiakhoz képest. Az semmi: a március 16-át megelőző héten, amikor Klaus Iohannis bejelentette, hogy kijárási tilalom lesz, az eladások 76 százalékkal ugrottak meg. Igen, az volt az a hét, amikor a tömegpánik miatt nem lehetett lisztet, vécépapírt és élesztőt kapni, mert mindenki kosárszámra hordta haza ezeket a termékeket. Érdekes ugyanakkor, hogy az új helyzetben az év első három hónapjának átlaga szerint jobban megnőtt a kisebb boltok forgalma (25 százalékkal), mint a nagy bevásárlóközpontoké (16 százalék). Persze a vásárlókedv növekedésére a boltok drágításokkal válaszoltak: van ahol 30 százalékkal is nőttek az árak.